Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1991-11-01 / 11. szám
1991. NOVEMBER TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 9 Tisztelt Olvasó! A környezetvédelem, mint társadalmunkat érintő fontos problémakör megoldandó feladataink sürgető volta okán szántam rá magam arra, hogy gondolataimat és e témakörben szerény ismereteimet e lap hasábjain önnel megosszam. Célom, hogy felkeltsem érdeklődését e probléma iránt, segítsek megismerni és értelmezni a „kék” bolygót, a földet és szőkébb környezetünket mind jobban terhelő,.kórokokat és a gyógyítás" lehetőségeit, módszereit. Nem célom a teljességre való törekvés, hiszen a témakör hatalmas, bonyolult rendszer, melynek elemeivel szaktudományok foglalkoznak. Tervezett sorozatom keretében csak a lényegesebb elemeket szeretném kifejteni. írásom, ha önben gondolatokat ébreszt, már elértem célomat. Mottóm egy idézet, Alekszej Jablokov: A fejlődés regénye című könyvéből: „Első pillanatra úgy tűnik, hogy napról napra, évről évre ugyanazok a növények, állatok vesznek körül bennünket: a mezőt zöld szőnyegként ugyanaz a fű borítja, a virágokra nektárt keresve ugyanazok a méhek szállnak, ugyanazon A bolygó még „kék ahol élünk, a neve még FOLD - de meddig? GONDOLATOK KÖRNYEZETÜNK VÉDELMÉRŐL madarak énekét halljuk. Az embernek eszébe sem jut, hogy mindenélőlény állandó fejlődésben van. Ám az élővilág látszólagos változatlansága megtévesztő, mint az, hogy az égbolton a Nap forog a Föld körül. Csak néhány példát mulattunk be arról, milyen folyamatokjátsződtak le, szinte a szemünk láttára, az emberiség egy-két nemzedéke alatt, hogyan változtak meg az állatok, a növények és a mikroorganizmusok, melyek velünk együtt élnek a Földön, és amelyek nélkül az ember élete sivár, unalmas és valószínűleg egyszerűen lehetetlen lenne". Bolygónk életkora - az emberi élet léptékével mérve - hihetetlenül nagy idő, 4,8 milliárd év. A szemléletesség kedvéért bolygónk korát határozzuk meg 12 órában. Kevesebb mint fél másodperccel 12 óra előtt, nagyjából 50 ezer évvel ezelőtt véglegesen kifejlődött az az emberi faj, amelyhez mi is tartozunk: a Homo Sapiens, az értelmes ember. Ez ideig azonban sok minden történt bolygónkon. Követték egymást a földtörténeti korok százmillió évei. Ez idő alatt kialakultak azélet kezdetleges formái, fantasztikus méretű geológiai és klimatikus változások közepette fejlődtek tovább, melynek koronájaként kifejlődtünk mi, az Ember. Lát ható te hát, hogy az ember földi léte bolygónk életkorához képest parányi, de a társadalmasodott, rohamosan fejlődő, ismeretekben egyre gazdagodó ember mostanára határozott lépést tett az irányban, hogy jelentősen károsítsa, netán elpusztítsa mindazt, amit a természet évmilliók, évmilliárdok alatt az evolúció során megteremtett, beleértve ebbe a saját maga megsemmisítését is. Az emberi környezetben lejátszódó folyamatoknak hosszú távú hatásai vannak, így környezetünk védelme is hosszú távú komplex tevékenység.Tcrmészeti környezetünk megóvása mindnyájunk érdeke úgy a jelenben, mint a jövendő generációk egészséges, biztonságos életvitelében. E társadalmi igények alapján nyilvánvaló, hogy az. ember egészségét, életminőségét legkedvezőtlenebbül befolyásoló szennyeződéseket érzékelhető mértékben csökkenteni kell, ill. a még kielégítő állapotú térségek környezetminőségét meg kell őrizni. Ez a felcdat azonban nem kötött földrajzi határokhoz. A környezetszennyezés globális, földünk egészére kiterjedő probléma. Védekeznünk kell, mertelszenynyeztük a talajt amin járunk, melybe búzát vetünk, melyen gyümölcsfáink nőnek. . . Védekeznünk kell, mertclszenynyeztük a légkört és fokoztuk ezzel a melegházhatást . . . Védekeznünk kell, mert elszenynyeztük vizeinket, legyen az tenger és óceán, tó, patak, folyó, melyből iszunk s melyben felfedezni véltük eredetünket . . . Védekeznünk kell, mert elszenynyeztük mindezeket komplex módon hulladékainkkal, szeméttel, bűzzel, piszokkal . . . Nyissuk végre ki szemünket, nézzünk körül és kiáltsunk: Állj meg ember ennyi már elég, ne tovább!! Védekeznünk kell tehát! A védekezés eszköztára - jogi műszaki - technikai és szervezési lehetőségek - rendelkezésre állnak ugyan, de hatásuk még nem érvényesül kellő mértékben. Vizsgáljuk meg tehát környezetünk mely elemeit kell védenünk, mik azok szennyezői, károsító elemei, hogyan és mire hatnak, hogyan épül(hct) fel a védekezés rendszere. Mit tehetünk (kell tennünk!) lakóhelyünk környezetének védelmében. Ne a határt és környezetünket... A jelen, amelyben élünk, nagyon sok újat hozott, főleg a vegyipar fejlődése. Megismertük a műanyagkészítmények gazdag skáláját, ezen anyag hasznos találmány, ma hozzátartozik a mindennapi életünkhöz. Jó tulajdonsága, nem törékeny, ha leesik a földre, nem törik darabokra, rugalmas. Most jön, ami jellemző rá, mikor hulladékká válik, nem bomlik szét, mint más szerves anyag, ha földbe kerül, még továbbra egyben marad. Ezen tulajdonsága súlyos, kemény gondot okoz, azt hiszem, az egész fejlett világnak. Ha szétnézünk, bárhol járunk, ott találjuk szétdobálva, minden méretben az utak mentén, parkokban, a kicsiny cukor is abba van csomagol va, eldobjuk, a szél fújja-fújja mindenfelé, a legkisebbtől a lepedőnagyságú fóliasátor darabjáig. Az újrafelhasználása eddig még nincs kitalálva, megmaradt szemétnek. Az egy csúnya megoldás, kihordják a határba, ledobálják az útmenti árokba dísznek? De a nagy többségünk a tisztességes megoldást választja, alkalmi szállítóeszközzel kiviszi a szemétgyűjtő helyre az otthoni más hulladékkal. így jött létre az a bizonyos szeméthegy, a viharos szél, amely általában mindig a község felé fúj, hordja vissza. Ezért határozott úgy a képviselő-testület, ezt az áldatlan állapotot meg kell szüntetni most is egységes volt a testület, egy korszerű hulladéklerakó telep elkészítéséről. A munka elvégzésére a szolnoki Keviterv-Akva társaság vállalkozott, ők rendelkeznek ilyen nagy földmunka végzéséhez speciális gépekkel. Több ezer m3 földet mozgattak meg, így alakult ki a hatalmas teknő, a védőgát ebből a földből alakult ki. így körül van egy magas töltéssel kerítve. Ebbe a nagy teknőbe kerül a hulladék, külön helyre a szilárd, más helyre a folyékony és egyéb. A védőgát külső része gyorsan növő fával van beültetve, a bejárat kapuval van ellátva, egy megbízott személy felügyel a lerakásra, ne történjen olyan, ami eddig történt: hatalmas betontömböket dobáltak le, alig tudták ezek a hatalmas gépek a megfelelő helyre igazítani. A munka költsége közel 3 millió Ft-ba került, de elkészültével hosszú távra, 20-25 évre rendeződött a hulladék hovátétele. Látható, hogyan néz ki a szép búzavetés, tele műanyag szeméttel. A lényeges dolgot utólag írom, a hulladék lánctalpas géppel tömörítve lesz. Kérjük a lakosságot, a község tisztaságát közösen óvjuk, ne legyen a község szélén ledobálva a szemét, ne kelljen, de ha szükséges, a jogszabályban alkotottat (bírságot) alkalmazni. Van hely bőven, az miénk, használjuk a lerakótelepet. Kiss Adorján
