Tiszaföldvári Hírlap, 1990 (2. évfolyam, 1-12. rész)
1990-12-01 / 12. szám
1990. DECEMBER TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 5 Gondolatok a Tiszaföldvári Diákok Baráti Köre megalakulása elé Valamikor 1947. májusában - Erdélyből jövet - sok viszontagságon átesett, fiatal tanító érkezett a homoki vasútállomásra, hogy elfoglalja helyét a helyi iskolában. A fenyvesekhez és havasokhoz szokott fiatalember, Téglási István tanító elé, a vonatból kilépvén nem sivár, homoki táj, hanem gondozott, virágzó gyümölcsösök, rendben sorjázó szőlősorok képe tárult. Olyan volt az akkor még "vendég" számára minden, mint a bibliai paradicsomban. Arról is meggyőződhetett, hogy mindez az ősök nyomdokait követő, dolgos, szorgalmas és jó emberek műve... Ezzel az érkezéssel közel egyidóben, bent a faluban, a helyi könyvkereskedő és lapkiadó fia, György József - gimnáziumi tanári diplomával a zsebében - lépéseket tesz a helyi képviselő-testületnél gimnázium alapítására, hogy ezzel Tiszazug szorgalmas és dolgos polgárainak tehetséges, tanulni vágyó lányai és fiai előtt megnyíljon a magasfokú képzés lehetősége, kaput nyitván egyben a falu számára is az ország és a nagyvilág szellemi vérkeringésébe való bekapcsolódásra... Jó szervezőképességének, céltudatosságának köszönhetően a törekvése sikerrel jár, s 1947. szeptemberében elindul a tanítás a gimnáziumban. S ha most közel félévszázaddal később - a változatosság kedvéért - fiatal tanítónő érkezne a faluba pl. Sárospatakról, s a Bajcsy-Zsilinszky úton lévő iskolában helyezkedne el, nagyon hamar megkérdezné jól tájékozott kollégájától: "Mondja kedves kolléga, mi bűnt követett el a szomszédban az evangélikus templom? Hiszen úgy látom, falai omladoznak, benőtte a fű, ablakait szél zilálja és denevérek lakják." A válasz pl. ez lehetne: "Már elég régen így van". Ugyanezt a fiatal tanítónőt kollégái lelkesen informálnák a sok viszontagságon át is fennmaradt gimnáziumról, egymást túllicitálva, büszkén mutatnák azt be, hiszen többjük hajdan diák volt ott. Igen, a 40 évfolyam 104 osztályában mintegy 2700 diák végzett már, s egyik felük elkerült Földvárról, rájuk a hasonló sorsú költő vallomása a jellemző: "Kemény fejemre veres koszorút csapott a nap, mintArionnak S énekelni küldött." (Dlyés Gyula) Az Árion-küldetéses sors az övék, a szülői háztól, a szülőföldtől való elszakadás - bevallottan vagy bevallatlanul - minden gyötrelmével és fájdalmával együtt... S a szülőföldön maradtak és visszatértek nemes gyülekezete visszhangozza az előző sorokat, imigyen: "Én nem mehetek el innen..." ók a szerencsésebbek, hűségük és szolgálatuk példamutató. Mindannyiunk mindenkori feladataira figyelmeztet az író-költő: "Ide kell hoznunk a nagyvilágot, ide kell hoznunk mindent, ami szép, ami jó. ami nemes és amit érdemes" (Veres Péter) S ezzel eljutottunk a Tiszaföldvári Diákok Baráti Köre alapeszméjéhez: le kell termünk szűkebb hazánk asztalára mindazt a jót és nemest, amit összegyűjtöttünk idehaza és a nagyvilágban, híven az alapítás nemes eszméjéhez, "törlesztésül" a kapottakért. Össze kell dugni a fejünket, tanácskozni kell magunkkal, egymással, élve a múlt nyűgétől, vétkeitől szabaduló világunk lélekemelő, reményteljes megújulásával, s mindez csak szervezetten vezethet eredményre. Bár igazuk van az elmúlt évekre nosztalgiával gondolóknak is, hiszen nem feledhetjük az "ifjúi éveket, szép napokat"; nem feledhetjük a "csillagot fenn, s a felleget"; nem feledhetjük a barátságokat és szerelmeket... Mégis, ennél sokkal többről van, illetve lehet szó. Hiszen 2700 végzett diák olyan hatalmas erkölcsi, szellemi és anyagi potenciál, amit jó értelemben ki kell használni, szervezett keretek között. Az erkölcsi erői jelenti maga ez a szerveződés, hiszen falunkban is alakulófélben lévő civil társadalom színfoltja lehet a miénk: pártoktól független, önálló szervezet, körültekintő, megfontolt támogatást ajánlva az alma mater és a helyi önkormányzat mindenkori vezetésének. Ugyanakkor nemes feladata lehet szervezetünknek a tényleges értékeink felmutatása, emlékülések szervezése, emlékplakettek alapítása s a megemlékezések egyéb formái. A szűkebb hazához, az alma materhez és egymáshoz való ragaszkodás példamutató lehet az iskola mindkenkori növendékeinek, az évek során megvalósuló célkitűzések, kialakuló szokások hosszú évekre szóló nemes hagyományt teremthetnek. A szellemi erőt jelenti az, hogy a 2700 diák a legkülönbözőbb helyein az országnak-világnak, legváltozatosabb végzettséggel tevékenykedik. Ellentmondás feszül ugyan az alma materünket, szűkebb hazánkat is sújtó negyven év bűnei, tévedései, elhibázottsága és e szellemi erő valósága között, de mindezt az élet fogja feloldani, mert "az élet élni akar". Tapasztalatcserére lehet összehívni e közösség mezőgazdászait, építészeit, gépészeit stb... Előadásokat, tanácsokat lehet tőlük kérni... Megfontolandónak tartjuk népfőiskolái intézmény létesítését hazai és északeurópai tapasztalatok alapján... A Tiszazug zenei életének további élénkítéséhez is hozzá tudnánk járulni... Miért ne lehetne a Tiszazugban is művésztelepet létesíteni? És a sor folytatható. Az anyagi erőt a tagdíjakon és pénzadományokon túl alapítványok létesítése is jelentheti, amiből a rászoruló iskolai diákok, nehéz sorsú társaink, ill. családjaik támogatását és egyéb nemes célt tudunk pénzügyileg fedezni. De különösen jelentős anyagi erő lehet az is, ha a társaink közül többen az ötleteiket, találmányaikat, vállalkozásaikat itt a Tiszazugban valósítanák meg. Felemelő ez a nap számunkra, mindanynyian látjuk a körülöttünk zajló világ nehézségeit, a vajúdást, de hitünk és reményünk nagyobb lehet, mint valaha. A költővel együtt mondhatjuk, az iskolához való kötődést mindmáig legszebben kifejező vers néhány sorával: "...csak semmifélelem, Bár zord a harc, megéri a világ, Ha az ember az marad, ami volt: Nemes, küzdő, szabadlelkü diák." (Ady Endre) Nagyon reméljük, hogy Baráti Körünk szerény lehetőségeihez mérten is hozzá fog járulni ahhoz, hogy a tiszazugi táj ismét a felvirágzás jegyeit mutatja, az itt élő emberek szellemi és anyagi felemelkedésével együtt. Legyünk rajta mi is, barátaim, hogy úgy legyen! Dr. Tyihák Ernő Készült az első küldöttközgyűlésen elhangzott beszéd alapján Őshazából E)uropáb&* Az augusztusi számban adtuk közzé a Atakarékszövelkezetiiszaföidvárifiókjáhonfoglatás 1100., jubileumi évfordulója nál megnyílott számlánk száma: 459* tiszteletére tett felhívásunkat. A szervezés .98$48*ÖÖ287 szélesíteni, és folyamatosan várjuk a bekapcsolódni kíván! emberek leveleit. Levélcímünk: 5430 TíszafÖldvár, Bányai K. u. 8. matosan tájékoztatást adunk. A szervezők
