Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: Tárgyak nyomában. (Egy idegen eredetű, asszimilálódott család története, egyéni és társadalmi jelenléte a 19-20. századi Magyarországon)

tem rektora és dékáni a. Szakmai jártasságát, szaktudását tehát maximálisan elismerték - joggal, mert ezeken túl nemcsak ambiciózus volt, jó vezetői képességekkel, de átlagon felüli munkabírással rendelkezett, és rendkívüli precizitással, gyorsan végezte munkáját. (8. kép) Szakmai megbecsültségének köszönhette a család azt is, hogy megmenekültek a Thököly úti lakás „eltársbérletesítésétől" 1945-ben. Szüleivel hármasban ugyanis nem lettek volna jogosultak a három szobásnak nyilvánított két szoba hallos lakásra, hiába jelentették be háztartási alkalmazottjukat és Rózsa hivatali főnökének (gyógyszertár-tulajdonos) testvérét, Willman Jánost is Városi Béla sógoraként(l). Elfogadták viszont a Viktória gyógyszertár hivatalos igazolását arról, hog\' az üzletvezető beosztásban dolgozó Városi Rózsa munkaidőn túl (otthon) is végzendő vezetői „mellékmunkái" külön szobát igényelnek a nyugodt munkavégzéshez.

1

'

9 Koránt sem volt ilyen sikeres a magánélete. Adatközlőink egyöntetű állítása szerint a jó kiállású, tehetséges fiatal lánynak (korábbi-későbbi udvarlói mellett) volt egy vőlegénye (stafírungja is készen állt) Joó István csendőr főhadnagy személyében, akivel Gödöllőn, ahol nagyszülei villájában gyakran megfordult, ismerkedett meg. A szendrői birtokos családból származó férfi állítólag Horthy személyes környezetében volt szolgálatban a gödöllői kastélyban. A házasság mégsem köttetett meg, mert a vőlegény a közelgő események elől 1944/45 körül nyugatra menekült. Elhagyta menyasszonyát, mert nem akarta őt is bajba sodorni

120 - pedig ez áttételesen mégiscsak megtörtént. Városi Rózsát 1945-1948 között ellene tett feljelentések miatt többször is Népbíróság, ill. a Gyógyszerész Szakma 269/b. számú Igazoló Bizottsága elé állították.

121 Köztudott, hogy akkoriban elég gyakori dolog volt ez, ugyanakkor az 1.146/1945. M.E. sz. rendelet 1. §-a értelmében bizonyos értelmiségi foglalkozásúnknak (orvosok, gyógyszerészek, mérnökök stb.) hivatalból is igazolniuk kellett politikai és szakmai feddhetetlenségüket - dc itt a vádpontok között szerepelt az is, hogy csendőr volt a vőlegénye. A feljelentések oka valószínűleg az - ahogy ő maga is hivatkozik erre védekezéseben -, hogy többen szerették volna eltávolítani gyógyszertárvezetői posztjáról - vagyis a helyérc pályáztak. Miután az ellene felhozott vádak bizonyítást nem nyertek, rendre felmentették. Úgy tűnik, hogy a rendkívül erős egyéniségű Városi Rózsa személye sok embert irritált.

122 A visszaemlékezések alapján ő is, szülei is vasakaratú emberek voltak. Emiatt a családon belül is gyakori volt a vita, az összeütközés (kifelé azonban nagyon összetartottak). Közös jellemzőjük volt még az utazás szeretete - úgy tűnik, a migrációs életforma nemzedékeken át vérükbe ivódott. Kudla Erzsébet gyakran „hazajárt" Temesvárra még öreg korában is, s fényképek bizonyítják, hogy sokszor sokfelé megfordultak. Városi Rózsa kimondottan sportos, mozgékony életet élt. Fiatalon teniszezett, úszott, evezett, kerékpározott, nagyapjával kirándulni járt. Idősebb korában rendszeresen túrázott egvesületi tag volt

123 -, s gyakran látogatta az osztrák rokonokat, kirándulással összekap119 Az igazolás hivatalos másolata (Budapest 1945. szept. 3.), Városi Béla a Budapest Székesfőváros Vll/a kerületi tekintetes (!) Lakáshivatalnak címzett kérvénymásolata (1945. szept. 3.) - melyben leányát társbérlőként tünteti fel -, és Városi Rózsa s Juszt Kálmán házmegbízott által kitöltött, a VII. ker. Lakáshivatalnak leadott beutalás -visszautalás formanyomtatvány-másolata (1945. szept. 4.) alapján. 120 Németh Györgyi szíves közlése. A későbbi vőlegényjelölleket pedig Kudla Erzsébet ..lekáderezése" tartotta vissza, senki se volt eléggé „méltó"' a családhoz. Tomposné Sárkány Mária szíves közlése. 121 Gépelt hivatalos kéziratok alapján: 1945. okt. 13-i keltezésű Igazoló Bizottsági jegyzőkönyv; 1946. febr. 21-i főügyészi vélemény; 1946. jan. 16-i bejelentés a Gyógyszerész Szakma Igazoló Bizottságához; 1948. jún. 16-i vádemelés, a Budapest-i Népügyészség vádirata a Budapest-i Népbíróságnak, 1948 májusában kitűzött tárgyalás dec. 15-re dr. Herpay tanácsa elé - ezt az új kitűzést közli „A Gyógyszerész" c. hivatalos lap is 1948. III. évf. 8. sz., ápr. 30-i száma, 255. p. 122 Németh Györgyi is nehezményezte, hogy másodunokatestvére, miután egyedül maradt (1993), szabályosan „beosztotta" rokonait és (szakmai) barátait: látogató- és kártyanapokat szervezett - Györgyi nénié volt a szerda és a vasárnap -, s minden megnyilvánulásukat irányítani akarta. 123 M. Természetbarát Szövetség Csepel Sport Club-ja (Turista szervezet) igazolványa volt.