Kurázsi Napló, 1995 (2. évfolyam, 1-5. szám)
1995-02-01 / 3. szám
"Az ellenállást fenn kell tartani" Kell-e ide városi sajtó?! "Kell!" - mondta decemberben mind a négy polgármesterjelölt a Kurázsi Napló által szervezett közéleti eszmecserén egy kérdésre válaszolva. Köztük Marosfalvi Ernő is úgy nyilatkozott, hogy kell. S ez mindenképpen derék dolog volt egy polgármesterjelölttől. Polgármesterként, a jelek szerint, mintha más lenne a véleménye. Illetve... A sajtószabadságot értelmezi meglehetősen felülnézetből. Az történt ugyanis, hogy a Kurázsi Napló legutóbbi két számában megjelentek olyan írások is, amelyek nem arról szóltak, hogy hűha, itt most mily szép, mily derűs lesz az élet. Sőt! A polgármester egynémely balfogását tettük szóvá, megadva természetesen a lehetőséget a válaszadásra is, ahogy ez a lapnál már kialakult gyakorlat. Ez a lehetőség továbbra is adott számára. Annak ellenére is, hogy a polgármesteri hivatal tetemes összeggel tartozik a Kurázsi Naplónak. /A 18 eddig megjelentetett szám előállítási költségeihez a hivatal összesen 54 ezer forinttal járult hozzá - ebben bennefoglaltatik Marosfalvi Ernő kampányköltsége is. Ő t.i. megtehette, hogy közpénzen folytassa a választási kampányát. A tizennyolc szám előállítási költsége egyébként meghaladta a 400 ezer forintot./ Szóval. Tulajdonképpen jó lenne ide egy városi hetilapocska, csak annak nem volna ildomos írnia arról, hogy a temető állapota fölér egy bűnténnyel, hogy a város minden bizonnyal Magyarország legelhanyagoltabb közterületeit tudhatja a magáénak, hogy volt egy rock-fesztivál, amelynek több százezer forintos ráfizetését még mindig nyögjük, hogy egyetlen műemlék szobrunknak rendszeresen hiányzik a kardja, hogy a városi művelődési központ nevű lebujt minden jobb érzésű ember elkerüli, hogy a közkönyvtáraink polcain még mindig ott vannak a proletkult-szocialista-kommunista irodalom gyöngyszemei, hogy a pedagógusaink egymást marják egy-kétezer forintos fizetéskülönbségek miatt,... hogy és hogy... A rosszemlékű és törvényellenesen megjelentetett /t.i. polgármester nem tölthet be felelős szerkesztői, lektori stb. funkciót./ hivatali tájékoztató megszűnt, a "Heti Tiszazug" c. képződmény megszűnt, a Tiszaföldvári Hírlap vagy van, vagy nincs, jelentéktelen. Akkor most az a helyzet, hogy az állampolgárok pénzén kéne gründolni valami olyat, ami alkalomadtán a feketéről megírja, hogy nem is olyan fekete, hogy Tiszaföldvár kulturális élete gazdag, változatos, minden igényt kielégitő, hogy a pedagógusok egymás tenyeréből esznek, úgy szeretik egymást... És lehetőleg olcsón. Nem tudom: bizonyára akad valami fél írástudó, filléres sajtóprostituált, aki kapható lesz az ilyesmire. Esetleg egy szellemi periférián tengődő széplélek. E pillanatban számomra mindez, lényegtelen. Egyrészt: nem létkérdés, hogy Tiszaföldváron lapot adjak ki, másrészt pedig van számomra néhányezer sokkal fontosabb ember Tiszaföldváron, mint a polgármester, aki minden jel szerint a saját felfogása szerint igyekszik a természeti népek hordaszellemét a XX. század végi demokráciával ötvözni. /Ajánlott irodalom: Hamvas Béla: Patmosz I./ Vigasztalhatatlan vagyok: ez nem fog menni, ez életellenes - akármekkora deklarált jószándék is van mögötte. Megismétlem, amit a tavaly augusztus 20-án megjelent első szám beköszöntőjében írtam: "... vállaljuk a lakosság szol- gálatát, keresztény szellemben, ami ebben a vonatkozásban a közérdeket sértő összefonódások, a butaság, a rossz- indulat, a bürokrácia, az emberi közösségeket becsapó, megrövidítő tevékenység elleni harcot is jelenti. Nem riadunk vissza leleplező írások közlésétől sem, nincs tabu téma és indokolatlan tekintélytisztelet. Nincs tehát cenzúra!..." És - Hamvas Bélát idézve: "A megbocsátás és a megbékülés kötelező. De semmiféle megnyugvás nem engedélyezhető, hogy az ember a korrupcióban megbízzék és az apparátusban eszmélete elhomályosodjon és úgy tegyen, mintha minden rendben lenne és a sötétséget letagadja és elhallgassa, sőt annak védelmére elméleteket építsen./.../ míg a létrontás folyik - csak egyetlen helyen is folyik - a kiengesztelhetetlen ellenállást fenn kell tartani." Kérem, legyen továbbra is a Kurázsi Napló olvasója! Szabó János
