Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
A zsidóbirtokok átengedésére vonatkozó törvényes intézkedés alapján a földművelésügyi miniszter báró esetei Herzog István 208 és báró Weisz Alfonzné báró esetei Herzog Erzsébet 209 kéthalmi illetve perjési uradalmára is kimondta az átengedésre kötelezést. Az átadás illetve az átvétel azonban mind eddig halasztódott. A Földművelésügyi Minisztérium most kiadott rendeletével felhívta az Országos Földhitelintézetet a fent említett birtokok azonnali átvételére, ami meg is történt. A gazdaságot Matusz Lajos főintéző gondjaira bízták, mivel a földek felosztására csak a háború befejezése után kerül majd sor. A esetei gazdaság egyelőre mentes az átengedési kötelezettség alól. 210 Megszüntették a zsidó kézen lévő földbérleteket is. Az új rendelet, amely erről intézkedett, a keresztény földtulajdonosok és a zsidó bérlők közötti jogviszony megszüntetését mondta ki. A rendelet intézkedése szerint a zsidók a zárgondnok ellenőrzése mellett szeptember 30-ig gazdálkodhattak, ekkor azonban a bérletből távozniuk kellett. Dévaványán egy ilyen zsidóbérlet volt: Blayer Béla köleshalmi és bogárosi bérlete, amelyet gróf Zamoyskiéktól bérelt. 211 A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara is érdeklődött a községi elöljáróságtól, hogy ki lett ennek a birtoknak az új bérlője. A főjegyző válasza szerint ennek a birtoknak a zárgondnokságát is Matusz Lajos vette át. 212 A közellátási felügyelőségtől érkezett két ügyirat is intézkedett a széna és a szalma beszolgáltatásról a 113.300/1944. és 113.400/1944. K. M. számú közellátásügyi miniszteri rendeletek által elrendelt módozatok szerint. A nem teljesítő 100 kat. holdon felüli birtokosokat név szerint is feltüntették. 213 A háborús viszonyoknak megfelelően a cséplőgépek és az azokat kiszolgáló „bandák" fokozott ellenőrzésnek voltak kitéve. Nemcsak a tulajdonosnak, de a közellátásügyi miniszter 1.212.000/1944. K. M. számú rendeletének megfelelően az adott gép mellé szegődött „banda" vezetőjének - a „bandagazdának" - is a cséplés megkezdése előtt fogadalmat kellett tenni arra, hogy a közellátási törvényeket nem szegik meg. Közöljük ezek teljes névsorát, ami azért is érdekes, mert ez képet ad a cséplőgép tulajdonosok teljes köréről, akik 1944-ben Dévaványán csépeltek (46. számú táblázat). Befejezésként meg kell emlékeznünk a debreceni székhelyű Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának arról az állandó törekvéséről, hogy a kormányszervek figyelmét a kerületbe tartozó országrész kivételesen súlyos helyzetére ráterelje, és egyúttal könnyíteni is igyekezzen azon. Különösen a csehországi rendes kereskedelmi kapcsolat szünetelése, ennek folytán az áruforgalom Nyugat felé terelődése mind tarifális, mind egyéb tekintetben rendkívül megnehezítették az ország, így Dévaványa gazdái számára a termények értékesítését. Súlyosbították a helyzetet azok az elemi csapások, amelyek Dévaványát érték az utóbbi években. Mindezek eredményeként ezen a vidéken - Dévaványán 208 Született Bp., 1905. augusztus 24. Meghalt Gödöllőn. 209 Született Bp., 1898. május 7. - Házasságot kötött báró csepeli Weiss Alfonzzal 1920. november 7-én. 210 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - XII. évf. 18. szám. - 1944. május 6. 211 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - XII. évf. 18. szám. - 1944. május 6. 212 Sz. M. L. - Dévaványai közigazgatási iratok. 1944. - 30. doboz. - A 6639/1944. ikt. számú irat, a kelte 1944. július 14. 213 Sz. M. L. - Dévaványa közigazgatási iratai 1944. - 31. doboz. - 6958/1944. ikt. számú iratok, kelte 1944. augusztus 1. és augusztus 11. 118
