Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Kovács Eszter: Földbe vájt kemencéjű veremház feltárása Csepel-Nyilasokra dűlőn

FÖLDBE VÁJT KEMENCÉJŰ VEREMHÁZ FELTÁRÁSA CSEPEL-NYILASOKRA DŰLŐN KOVÁCS ESZTER 1999-ben a MOL Vecsés-Csepel II. gázvezeték nyomvonalának megelőző feltárása során a Csepel-szigeti szakasz 2-4 lelőhelyén, a Ráckevei-Duna közelében 13. századi településrészlet került elő.

1 Maga a faluhely már korábban is ismert volt, 1988-89-ben az MO autópálya nyomvonalán, az újabb lelőhelytől délkeletre, a Soroksári-Duna partjához közel több veremházat, hulladékgödröket, árkokat tártak fel múzeumunk régészei.

2 A falu a középkori Szőllőssel azonosítható, amely nevét valószínűleg az itt lakó, szőlőműveléssel foglalkozó szolgálónépekről kaphatta. Első okleveles említése 1264-ből ismert.

3 A település ekkor a visegrádi apátság birtokában volt,

4 később a királyé lett. Mivel a sziget viszonylag nagyobb védettséget nyújtott, a falu a török hódoltság korában a kovini (ráckevei) náhije legtöbb falvához hasonlóan folyamatosan lakott volt, és szultáni hász-birtokként nagyobb jövedelemre is szert tett (ezt igazolja magas adója is).

5 A lelőhelyen két, észak-déli irányú párhuzamos dombháton - melyek között időszaki folyómeder (vízmosás) volt - két telket lehetett elkülöníteni.

6 Ettől nyugatra, egy hosszabb, feltáratlan szakasz után, ahol jelenleg nyaralók állnak, újabb telekhelyet lehetett megfigyelni két párhuzamos árkával, a ház azonban nem került a nyomvonalba. A települést nyugatról egy nagyobb cölöplyukakkal teli árok zárta. A nyugati dombháton előkerült telken három veremházat, három külső kemencét és a házaktól kissé távolabb egy nagyobb méretű, feltehetően edényégető kemencét tártunk fel.

7 A keleti dombháton került elő az a veremház (91. objektum), melynek feltárása során átalakításra utaló nyomokat tudtunk megfigyelni. 1. A feltárást a Budapesti Történeti Múzeum végezte 1999. júliustól novemberig, a részt-vevő régészek: Endrődi Anna, Hoffmann József, Horváth M. Attila, Prander Péter, Reményi László, Szilas Gábor 2. IRÁSNÉ Melis Katalin 1992. 41-70.; A településrészletet az ásató 11-12. századinak határozta meg. 3. IV Béla 1264-ben AI- és Felharos falvakat a csőti premontrei kolostornak adományozta. Ekkor leírták a falvak határát, melyek keletről szomszédosak Szőllőssel.; GYÖRFFY György 1998. 202., 205. 4. „...terra populorum abbatis Wissegradiensis Zeulus nominate,..." GYÖRFFY György 1998. 202., 205. 5. KÁLDY-NAGY Gyula 1985. 613-614. 6. Mivel a feltárt nyomvonal mindössze 7 m széles volt, nagyobb településszerkezeti megfigyelésekre nem volt lehetőségünk. 7. A 12-15 m

2 alapterületű veremházak és a külső kemencék egy körülbelül 150 m

2-es területen álltak olyan közel egymáshoz, hogy minden bizonnyal nem egy időben használták azokat. A házak és kemencék kronológiájának megállapítása újabb tanulmány része lesz. A házaktól távolabb álló kemence „aknaszerűen" volt kialakítva, platnija a humuszolt felszíntől mintegy 1,2 m mélységben került elő. Felfelé a gödör oldalán kb. 80 cm magasságig követhető volt a tapasztás, és körötte a föld mindenütt erősen átégett. Délkelet felé néző szájához rézsűs lejáratú munkagödör vezetett. Eredeti helyén, mint például a Hács-béndekpusztai 1. kemencének (PARÁDI Nándor 1967. 26.) nem maradt meg a rostélya, de egy nagyobb darabot a munkagödörbe kidobva találtunk. 437