T. Bereczki Ibolya szerk.: Gyermekvilág a régi magyar falun: Az 1993. október 15–16-án Jászberényben és Szolnokon rendezett konferencia előadásai – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 50. (1995)

Nagy Olga: A család szerepe a személyiség kialakulásában

Édesanyám megnézi a cubákomat: - Jézusom, Máriám, hát mért vert meg úgy, kicsi leányom?" (283) Győri Klára széki asszony emlékei közt számtalan olyan van, mely azt bizonyítja, hogy az anya még sokszor furfanggal is, a férjét becsapva segíti a gyermekeket, kedvez nekik, próbálja enyhíteni férje szigorát. Az egyik elbeszélésben, a Cipósütésben elmondja az apja zsörtölődését, hogy az anya miért kínálja gyermekeit: „Megtörtént az, hogy édesanyám megnézte a tányérunkat: »Esztek, fiaim? Elég volt? Tegyek még?« Azt mondja édesapám: - Te semmirevaló! így kell nevelni a gyermeket? Még azt kérded, hogy »tegyek még«? Kell tudjad, hogy ennyi elég kell legyen egy gyereknek. Spórolni kell. Édesanyám haragudt, sokszor búsult. Apám mindenbe beléütötte az orrát.."

9 Munkára és felelősségre való nevelés a családban A törvény szorításában című könyvemben a gyermeknevelés hagyományai kapcsán külön foglalkoztam a munkára való neveléssel. Szükségesnek tartom, hogy néhány gondolatot itt felelevenítsek azért, mert éppen ebben a kérdésben van kiáltó ellentét a városi és a falusi nevelés között. Anélkül, hogy idealizálnám a paraszti állapotokat, meg kell mondanom, hogy a munkára és egyben a felelősségre való nevelés a parasztcsaládban olyan létfeltételekből következő, normatív erejű szabály, amely a gyermekben egyszerre és természetes módon fejleszti ki életreszólóan azt, hogy a munka értékrendi tényező. Sőt, a jó munka elvégzése egyben erkölcsi indítékot nyer! (Viszont gondoljunk arra, hogy ugyancsak a létfeltételekből következően az úri osztályoknál a munka szégyen volt!) Nos, a gyermek 9 Uő: Paraszt dekameron. Válogatás széki tréfákból és elbeszélésekből. Bp., 1977. 167