Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

A PROLETAEHATALOM FELSZÁMOLÁSA KISÚJSZÁLLÁSOD. A ROMÁN MEGSZÁLLÁS ÉS A FEHÉRTERROR. 1«/ Az ellenforradalmi román hadsereg: támadása és bevonulása Kisii.i szállásra A Párizsban ülésező békekonferenciára lasujtóan hatott a hír, hogy Magyarországon is a proletariátus vette kezébe a hatalmat. A konferencia legfőbb szerve azonnal napirendre tuz*e a magyarországi események megtárgyalását. A nemzetközi reakció - mint mindig, ha a forradalmi erők bárhol veszélyeztetik érdekeit - összefogott és megszületett a döntés a Magyar Tanácsköztársaság fegyveres megdöntéséről. Erre - mint köztudott - a nacionalizmus által is futott szomszédos, un. kisantant államokat szemelték ki. Többfelől érte támadás a Magyar Tanácsköztársaságot, s igy a szervezés alatt álló Vörös Hadsereg az ellenséges túlerővel szemben roppant nehéz feladatok elé került. A hadihelyzet legsulyosabbá a keleti fronton vált, ahol jelentős túlerővel támadott az ellenforradalmi román hadsereg. " A keleti arcvonalon a 34- zászlóaljjal és 16 üteggel rendelkező két hadosztállyal és egy önálló dandárral szemben hat román gyaloghadosztály, egy lovashadosztály és egy erős különitmény állott. Ezek ereje 64 gyalogzászlóalj, 28 lovas század és 48 üteg volt. Élő erSkben a zászlóaljak számát tekintve, a románok fölénye / a lovasegységeket is beleszámitva/ több mint kétszeres volt. A román tüzérség a Vörös Hadsereg szemben álló egységeinek tüzérségével szemben háromszoros tiilerovel rendelkezett." /1/ A jelentős túlerő mellett rendkivül kedvezőtlenül befolyásolta a keleti fronton kialakult hadihelyzetet a Székely Különitmény áruló vezetőinek, különösképpen Kratochvil ezredesnek a magatartása. Kratochvil lényegében kezdettől fogva abban bizott, hogy a román hadvezetőség elfogadja szolgálatát s bevonja a Magyar Tanácsköztársaság elleni támadásba. Ennek meg- 107