Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

felelően arra törekedett, hogy csapatait ellenállás kifejtése nélkül visszavonja. Ezek után érhető, hogy a keleti fronton válságosra fordult a helyzet, s az április 16-án meginduló románok már április 29-én elérték Kisújszállást is. Ez a helyzet késztette a Hadügyi Népbiztosságot arra, hogy a keleti front eseményeinek, a Vörös Hadsereg csapatainak közvetlen irányitására létrehozzon egy olyan szervet, amely az arcvonal közelében irányithatja az egységeket, A Forradalmi Kormányzótanács tagjai között komoly vitára került sor amiatt, hogy kit nevezzenek ki a tisztántuli hadsereg élére. A kommunisták Szamuely Tibort szerették volna, de végül is a szociáldemokraták tiltakozása miatt ezt elvetették, s igy lett a Vörös Hadsereg főparancsnoka Böhm Vilmos. Az események azt igazolták, hogy 3Őhm működése, határozatlansága, a Székely Különitmény vezetőivel szemben tanusitott lojalitása is károsan hatott a keleti front hadieseményeire. Ezen, sajnos, Stromfeld Aurél sem vokat tudott változtatni, akit a Forradalmi Kormányzótanács a hadsereg vezérkari főnökévé nevezett ki. "Április lo-tól április 21-ig lezáródott a tiszántúli hadmüveletek első szakasza. A románok elérték azt a vonalat, amelyet a támadás első szakaszában célul tűztek ki. Természetesen ebben nagy szerepe volt Kr.atochvilnek is, aki április 2o-án már a Székely Különitmény fegyverletételének feltételeiről tárgyalt a román hadvezetőséggel. Miután a románok eljutottak a Huszt-Szatmárnémeti-Nagykároly-Érmihályfalva, Nagyvárad-Nagyszalonta.Boros jenő-Gyarmat vonalig, a román hadsereg vezérkara parancsot adott ki, hogy csapatai a Tisza vonaláig nyomuljanak előre." /2/ A románok támadása tehát április 21. után már arra irányult, hogy eljussanak a Tiszáig. A hadműveletnek ebben a szakaszában került Kisújszállás is a román intervenciós hadsereg egységeinek megszállása alá. A Tiszántúli Vörös Hadsereg Parancsnoksága székhelyét 1919. április 22-től Szolnokra helyzete át. Innen irányitotta és szervezte a Vörös Hadsereg ellenállását. Az egységes irányitás érdekében szigorú rendelkezéseket lép_ tettek életbe, erről tanúskodik az a távirat is, amely április 25-én érkezett a kisújszállási városi direktóriumnak : "A hadügyi népbiztos által kirendelt teljhatalmú katonai és politikai megbizott rendeletét tudomásulvétel és a szükséges intézkedések azonnali megtétele céljából teljhatalmulag közöljük; a Tisza-Körös és Berettyó folyótól keletre eső területeket haditerületnek nyilvánitom, megparancsolom az összes direktóriumnak és más tanácsköztársasági szervnek, hogy ezen