Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

gyenes». az meg azért van» mikor az első szakaszt megkezdi,. és nem méri meg a magasságát a falnak, mig a hajazatot rá nem rakja, mert mikor a hájazat rámegy» az már lejjebb nyomja és mikor másik szakaszt kezd mint ami már be van fejezve, mindig lefelé halad az а1Да." Az asztagrakás szakaszos módja az adatközlők szerint azért jó, mert igy kisebb a beázás veszélye. Egy-egy sza kaszt rakás alkalmával is hamarabb be lehetett fejezni» s ha félben egy eső meglepte az asztagot, könnyebb volt betakarni, s ha be is ázott kisebb volt a kár. Ugyanez a praktikus szempont a cséplésnél is érvényesült. A asztagot szakaszonként bontották le, igy elkerülték a nagyobb beázást, másrészt kevesebb kévehányó kellett, mert mindig arrább-arrább vontat ták a gépet. Véleményünk szerint ez a szakaszos asztagrakási mód összefüggésben van a nyomtatással is. Ott még hosszabb időre húzó — dott el a munka» s igy jobban biztosítva volt a nyomtatatlan gabona védelme. Egy-egy szakasz volt csak megbontva» jobban lehetett vigyázni rá. Nyomtatás A nyomtatás volt a múlt század utolsó két évtizedéig a gabona legáltalánosabb szemnyerési formája Karcagon. Ettől kezdve rohamosan szőritja vissza a cséplőgép először a búzánál»majd a többi gabonafélénél is. SÁNDOfi Vilmos megállapítása szerint 1915—ben megyénkben a megtermelt gabona 80-9

о %-át csépelték ki pO/T cséplőgépekkel, illetve ezeknek valamelyik típusával. Rohamos előretörését elősegítette az a döntő körülmény» hogy hal - 148 * •