Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

Azelőtt is sok veszedelem származott a felhalmozott sokféle anyagból. A takarmánnyal, tüzelővel, gabona asztagokkal telezsúfolt városban a legkisebb tüz is nagy veszélyt rejtett. A jegyzőkönyv a következő bejegyzést tartalmazza : n Fal olvastattak azon kérdések, melyeket birói restau-» ráció alkalmával T. Kerületbeli Kapitány ur által adott olly véggel, hogy azokról a Tanáts gondolkozván, adjon erántok véleményt, mely alkalmatossággal ; Az 1—ső pontra. A mennyiben annak első része a tűzi veszedelemre nézve a Városon levő benn nyomtatást érdekli,, a Tanáts örömest kívánja követni más oly közönségek példáját, hol kivül nyomtatnak, és belől sok ta karmányt nem tartanak, azért tanátsosnak lenni Ítélné megparantsolni^ hogy a kinek módja van benne a tanyán, a kinek nints pedig Tanyája, a Városon kivül mutatandó hellyen nyomtasson. A mi az Ugar vagy más osztályokat illeti, minthogy itt az Ugarok osztva vágynak, másként a szántó földek semmi rendetlenségbe nintsennek, az nép is az mostani osztállyal meg elégedésbe vagyon, semmi szüksége az uj osztallynak itten nem láttzik, de a Tanyákon, lévő drága épülletek is ezt nagyon 29o elleneznék." A város körül,ekkor négy rakodót, vagy mint nevezték,ló— gert telepitettek. Ezek mindjárt a város alatt, annak négy egymástól eléggé egyenletesen távol eső pontján helyezkedtek el. A funkciójuk nagyon fontos volt a város gazdasági életében. Akiknek nem volt tanyájuk, az asztagjukat itt rakták le, de itt maradt a szalmakazal is, sot a takarmányt is ide hordták be. A nyomtatás is itt történt, később a cséplőgép is a ló— gerek un. utcájában állt, s ment asztagtől asztagig. GYÖRFFY István csak szűkszavúan utal a rakodók sokirányú felhasználására : - 15o -