Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

12o köbölbe fel vétethetik."• ^ . Az adatok hasznosan igazítanak el bennünket a termésátlagok kiszámitásában is» a témánkkal kapcsolatosan pedig külön is megállapítható, hogy nem köthető növényfajtához a kötetlen kezelés, mindegyiknél megtaláljuk. A kötött kezelésre két adatunk van a 18.'század végéről. Az első adatból azt gyaníthatjuk, hogy mint az emlékezet és az eddigi irodalom is leirta» rendről szedték fel a kévéket, s ugy kötötték be. Mindkét adatunk határozottan a keresztbe rakást amiitif mint ideiglenes száritási-tárolási alkalmatos

saggot. " Manori János panaszt tett, hogy Ny. Tóth Ferentz nyomtatója lévén

9 18 kereszt búzájából és.két rend lábból többet be nem adott résszel együtt 21 vékánál. Mivel pedig tanukkal be bizonyította azt» hogy jóféle és üszög nélkül való búzája volt* mellyből jóval is többet lehetett reményleni, ezen kivül hire nélkül parantsolatja ellen fel-szórta, sot a mint azon tanuk valják,. minek előtte egészen el nyomtatott volna, két izbe, csü— 284törtökön és pénteken is szórta." Bebizonyosodott» hogy magának vitt el, ezért a kárt meg kellett térítenie Ny. Tóth Ferencnek. I780. augusztus 19—

ел egy bizottság nemzetes Jászay Mihály ur széjjel hányt 7 kereszt kárát becsülik fel, melyet végül 5 285 véka búzában állapítanak meg. A történeti adatokból mint láthatjuk, olyan tendenciát lehet sejteni,, hogy mig a búzát kötetlenül és kötve egyaránt ke — zélték, addig az árpát, zabot, rendszerint csak mint kötetlen kezelésű növényt emlegetik. A paraszti emlékezet a századforduló idejét ugy idézi, hogy akkor, amit cséplőgéppel csépeltek, felkötötték /búza, esetleg köles/, mig a többit, nyomtatták, s - 145 ~