Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Vadász István: Kiss Pál honvédtábornok életútja
VADÁSZ ISTVÁN: KISS PÁL HONVÉDTÁBORNOK ÉLETÚTJA Westerburg Károly százados, akitől több, Kiss Pállal kapcsolatos korabeli feljegyzés is származik. 9 Vetter Antal novembertől végleg a vezérkarhoz került, így a Damjanich vezetésével harcoló dandár egymás után vívta a keményebbnél keményebb ütközeteket. Kiss Pál zászlóalja is ott volt a november 9-i lagerdorfi (strázsai) csatában, ahol a szerbek vesztesége egy egész zászlóaljnyi volt. Közben a dandárt Damjanich ezredes vezetése alatt hadosztállyá szervezték, ám a hadosztályparancsnok szabadságra ment, így november végéig Damjanichot Kiss Pál helyettesítette. 1 0 December elején a Kiss Pál által vezetett csapatok több alkalommal is megkísérelték az alibunári szerb tábor megrohamozását. Ezen műveletek során került sor december közepén a jarkováci éjszakai ütközetre. A hadosztály december 14-én éjszakára a zömmel szerbek által lakott Jarkovácra szállásolta be magát: a csapatokhoz visszatérő Damjanich, valamint Kiss Pál és Leiningen történetesen egy szállásra került. A fáradt magyar csapatokat álmukban lepte meg az éjszakai szerb támadás, mely a helybeli lakosság útmutatásai alapján bontakozott ki. Kiss Pál és Leiningen a megriadt csapatok élére állva heves utcai harcba bonyolódott, míg Damjanich a fejvesztve menekülő egységeket visszafordítva reggelre végleg eldöntötte a csata sorsát. 1 1 A csata egyik sorsdöntő szakaszában éppen Kiss Pál személyes bátorsága mentette meg az egységet, ismét dicsőséget szerezve: „a veressipkások, kik Kiss Pál őrnagy hidegvérú'sége és dicséretes lélekjelenléte által befolyásolva, legelőször állottak csatasorba, s kikhez a Wasák is csatlakoztak," 1 2 December második felében Kiss Pál Damjanich hadosztályában dandárt kapott, így alezredessé léptették elő. 1848/49 fordulóján került sor Pancsova sikertelen megrohamozására: ezekben a napokban Kiss Pál újra a betegeskedő Damjanichot helyettesítette. 1 3 A Pancsova felől visszavonuló csapatokat január közepén Módoson éri a legújabb rendelet: a Honvédelmi Bizottmány döntése értelmében az egész bánáti-bánsági hadtest vonuljon a Közép-Tisza vidékére, Törökszentmiklós térségébe. A parancs értelmében Damjanichnak menetből kellett volna elfoglalnia az aradi várat, s így kellett a Közép-Tisza vidékre vonulnia. A január végén Új-Aradra érkező csapatokat éppen Kiss Pál léptette el Damjanich előtt, aki lelkesítő beszédet intézett a katonákhoz. Ám február elején az ostrom nem sikerült, így Damjanich vette át az Aradot ostromló magyar sereg parancsnokságát, és több hetet időzött a vár körül. Végül őt február 25től Szolnok környékére rendelték, így Damjanich Kiss Pál alezredesre bízta az ostromló sereg vezetését. 1 4 Ismeretes, hogy a március 5-i szolnoki csatát követően heves szóváltás történt a bácskai hadtestet vezénylő Vécsey tábornok és a bánáti hadtest parancsnoka, Damjanich tábornok 9 HEGYESI Márton 1898. 26. 10 HEGYESI Márton 1898. 28., HOFFMANN Arnold 1906.19. 11 A jarkováci csatát igen részletesen leírja: LEININGEN-WESTERBURG Károly naplója (1849. február 25. - március 1.). In: Az aradi vértanúk..., továbbá HEGYESI Márton 1898. 29-30.; HOFFMANN Arnold 1906. 34. 12 HEGYESI Márton 1898. 29. 13 LEININGEN-WESTERBURG Károly naplója, 1849. március 1. 14 Uo., valamint HEGYESI Márton 1898. 32-34. között. Részben ezzel, részben pedig a Damjanich részére szervezett új, III. hadtest kialakításával volt összefüggésben, hogy Vécseyt megbízták az aradi ostromsereg vezetésével. Ez egyben azt is jelentette, hogy ő váltotta fel a Damjanich által Aradnál hátrahagyott Kiss Pált. így március második felében Kiss Pál újra visszakerült Damjanich hadtestéhez. Időközben Leiningen a szolnoki csata után alezredes és dandárparancsnok lett: a lengyel légió, a 3. és a 9. zászlóalj tartozott a dandárjához. A III. hadtesthez Tiszafüreden március 25-26. körül visszatérő Kiss Pálnak Damjanich újra dandárt szándékozott adni, s ezt a Leiningen-dandár megosztásával kívánta megoldani. Ebben valószínűleg az is Damjanich kezére játszott, hogy a Törökszentmiklósról Tiszafüredre nyomuló III. hadtest dandárjában nézeteltérés támadt a lengyel légió tisztjei és Leiningen, majd a 9. zászlóalj egyes tisztjei és a dandárparancsnok között. 1 5 A hadtestparancsnok átszervezési tervét Leiningen már a Tiszafüred-Poroszló közötti átkelés után, március utolsó napjaiban megtudta, mellyel kapcsolatban Kiss Pálról igen elmarasztalóan írta meg emlékeit. „Egészen elfeledtem megírni, hogy Kiss Pál, szintén régi bánsági, már Füreden hozzánk jött, Aradon pedig Vécsey vette át a parancsnokságot. Kiss felől még nem intézkedtek, de Damjanichnak az volt a szándéka, hogy megszerzi neki a III. hadtest egyik dandárát. Mint már mondtam, egyike volt legjobb katonáinknak, vitéz és elszánt, amellett önálló. - De modora igen visszataszító volt. Szörnyű irigy lévén nem tudta elviselni, hogy mást dicsérjenek az ő jelenlétében anélkül, hogy őt is említsék, amellett igen hirtelen haragú, mi az ideges, epés temperamentumnak természetes tulajdonsága. - Csata után nem volt nyugta, míg mindenki nem tudta, mit tett. De mind e hibájával tisztességes, megbízható férfiú volt, kit tisztelni kellett még annak is, kit rossz társadalmi modora és becsvágya elidegenített tőle." Damjanich csak egy héttel később, április 4-én, Tápióbicske felé indulva, Jászberényben közölte a döntést Leiningennel: ,elveszted a 9. zászlóaljat, Kiss részére dandárt szándékozom alakítani, és akkor neki kell adjam előbbi zászlóalját." Ám ekkor Leiningen ingerült lett, s mikor Kiss Pállal találkozott „egyik szó a másikat követte", s a vége az lett, hogy Leiningen kihívta Kiss Pált párbajra. 1 6 A két főtiszt azonban - s ebben minden bizonnyal közrejátszott az április 4-én, a késő délelőtti óráktól kibontakozó tápióbicskei csata is - a bajvívásnak igen nemes módját választotta. A tét az lett, hogy ki megy át elsőként egységei élén a császáriak golyózápora alatt a tápióbicskei hídon. A Leiningen-dandár 3. zászlóalja és a Kiss Pál új dandárába besorolt 9. zászlóalj (mely ezen a napon még Leiningen alatt szolgált) egymás mellé került. A 9. zászlóalj vezetése fölötti vita éppen a roham vezényletében újult ki a két főtiszt között, 1 7 ám 15 LEININGEN-WESTERBURG Károly naplója, 1849. március 31. Adandárok felállításáról lásd még: ASBÓTH Lajos 1862.104. 16 A vitáról, illetve a párbajról LEININGEN-WESTERBURG Károly naplója, 1849. március 31., április 4. 17 A tápióbicskei csata lefolyását illetően lásd LEININGEN-WESTERBURG Károly naplója, 1849. április 4., GÖRGEY Artúr 1988.1. 448-449. » 95 «
