Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Vadász István: Kiss Pál honvédtábornok életútja
TISICUM XX. - TÖRTÉNELEM végül a két zászlóalj egymást felülmúlva foglalta el a hidat. 18 A főtisztek vetélkedését Damjanich és Görgei is helytelenítette, ám a csata utáni számonkérések és nyilvános dicséretek után végül mindkét alezredes ezredesi előléptetésben részesült a csatatéren, sőt mindkét főtiszt megkapja a 3. osztályú katonai érdemjel kitüntetést (annak ellenére, hogy Leiningen ezt már egyszer, Szolnok után megkapta). Görgei napiparancsa Leiningen feljegyzése szerint így hangzott: „A III. hadtest a mai napon kiérdemelte a haza háláját. Helyreállított és győzelemmé változtatott egy már elvesztett csatát, és a legfényesebb módon megmentette a magyar fegyverek becsületét. Ez a fényes eredmény kiválóan négy férfiú érdeme: Kissé, Leiningené, Föidváryé és Czilliché (mert az utolsó itt is kitú'nt hidegvérű bátorságával, mint mindig). Midőn nevüketa hadsereg és a haza színe előtt nyilvánosan kihirdetem, egyúttal ki is tüntetem őket a Ili. osztályú érdemrenddel, és kinevezem a csatamezőn Kiss és Leiningen alezredest ezredessé, Fóldváry és Czillich őrnagyot pedig alezredessé. " I 9 Másnap megtörtént a 9. zászlóalj átvezénylése, s két nap múlva, április 6-án, az isaszegi csatában újra a 9. zászlóaljról és a Kiss Pál-dandárról szólnak elismeréssel a szemtanúk: „Ütegeimet golyók és gránátok özöne lepte el, s valószínűleg elhallgattattak volna, ha eközben a III. hadtest is a tőlem jobbra eső halmokon a harcvonalba nem nyomult volna be. Damjanich gyors pillantással átlátta erőink egyenetlen voltát, és legott segítségemre küldte Kiss Pál dandárját" ... „a bán öszszes erőlködését a balunkon fekvő erdős gerincre irányozta, amelynek a csata eldöntésére való fontossága az ellenségnek mindinkább szemébe kellett, hogy tűnjön. Suiez a legdühösebb harc közepette ott megvetette magát, és eddig minden rohamot vitézül visszavert, de végre is kezdett elernyedni, és a túlerő előtt hátrálni. Alig vette ezt észre a 9. zászlóalj, amidőn a vitéz dandárnok Kiss Pál vezénylete alatt az előnyomuló osztrákoknak szuronyt szegezve oldalukba tört, és Sulczzal egyesülve újra visszaveri a völgybe... " l 0 A váci csatában is a III. hadtest kemény fegyelme, rendíthetetlensége tűnt ki. Itt Kiss Pál dandárja azt a feladatot kapta, hogy keletről, a várost övező dombok lejtőjéről támadja a várost megszállva tartó ellenséget. Feladatát sikerrel hajtotta végre, bár ezen a napon a fő dicsőség a Leiningen-dandár 3. zászlóaljáé volt. Nagysallónál, április 19-én viszont mindkét dandár oroszlánrészt vállalt a győzelemben: „Leiningen és Kiss Pál dandárjai gyorsan rohamcsapatokká alakultak, és Kazinczy divíziójával kapcsolatban rövid ellenállás után visszanyomták az ellent a helység belsejébe. Itt azonban iszonyú dühös utcai harc keletkezett. Minden házat, minden udvart, minden sövénykerítést külön-külön kellett bevenni, míg az osztrákok a szomszédos halmokról és Nagysallónak még birtokukban lévő hátulsó 18 A két dandár, illetve a 3. és a 9. zászlóalj vetélkedését Tápióbicskénél minden szemtanú és visszaemlékező leírja. VUK0VICS Sebő 1982. 43.; HOFFMANN Arnold 1906.; HEGYESI Márton 1898. 19 LEININGEN-WESTERBURG Károly naplója 1849. április 4.; BONA Gábor 1983. 200., 219-220. 20.; KLAPKA György 1986. 211. 20 KLAPKA György 1986. 211. részéből gránátok és röppentyűk özönével árasztották el a magyarok által már elfoglalt területeket. De a derék honvédek, élükön még derekabb vezéreikkel, rendíthetetlenek maradtak, s az öldöklő harcokban lépésről lépésre nyomultak előre. m Kiss Pál egysége a komáromi vár felmentésében, illetve a vár körüli ostromzár megszüntetésében is fontos szerepet játszott. Az ezredes által vezetett dandár elsőként kelt át a Dunán elkészített tutajhídon április 25-ről 26-ra virradóan, majd egységével megrohamozta a Duna jobb partján lévő magaslatot, az ún. Monostort. Az átkelőhelyet és a jobb parti erődrendszert uraló magaslat elleni szuronyrohamot a visszaemlékezések szerint az ezredes személyesen vezette, s ezzel Kiss Pál „hallgatásba kényszerítette az ellenséges ostromtüzérséget." 22 Maga az átkelési hadművelet egyébként éjszaka a legnagyobb csendben történt, a vörössapkások Kiss Pál személyes vezetése alatt „libamenetben, egymás kabátját fogva mentek a sötétben a bozótokon át a sáncárokig. "Majd a vizesárkon átkelve, megmászták a sáncokat, s a meglepett őrségnek csak néhány lövésre futotta, „a ki meg nem adta magát, azt minden lövés nélkül elnémította a szurony." 2 3 Komáromi hőstette után, április 29-én Kiss Pál megkapta a katonai érdemjel II. osztálya kitüntetést. Másnap pedig Nagysándor József tábornok hadtestéhez került, ahol az I. hadtest egyik gyalogos hadosztályának parancsnokává nevezték ki. A korabeli dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy a tavaszi hadjárat folyamán Kiss Pál egyre inkább felkeltette fölöttesei (elsősorban Damjanich és Görgei), majd a politikai vezetés kitüntető figyelmét. Ebben vélhetően korábbi ezredparancsnokának, az akkor már vezérkari főnökként szolgáló Vetter Antalnak is lehetett szerepe. Részben ennek is volt a következménye, hogy Kiss Pált - Vukovics Sebő javaslatára - már 1849 áprilisának közepén kinevezték a nagyfontosságú déli erősség, Pétervárad várparancsnokának. 2 4 Kossuth 1849. április 14-én az alábbiakat írta Görgeinek: „Mulaszthatianul szükségessé válván Kiss Pál honvédezredes urat péterváradi várparancsnokká kinevezni, ezennel hivatalosan felkérem tábornok urat: hogy az ide zárt kinevezési oklevelet nevezett ezredes úrnak kézbesíttetvén, őt rendeltetése helyére azonnali elutazásra utasítani szíveskedjék." Nem ismert, hogyan alakult az üzenet sorsa, anynyi azonban bizonyos, hogy a levél elküldésének időpontjában éppen Nagysalló felé nyomult előre az a hadtest, amelyben Kiss Pál is szolgált. Egyébként is, ezzel a megbízatással Kiss Pál - saját akaratán kívül - a Kossuth Lajos és a Perczel Mór között kirobbanó konfliktus középpontjába került. A péterváradi várat az ostromzár alól felszabadító Perczel Mór tábornok ugyanis saját öccsét, Perczel Miklós ezredest szerette volna péterváradi parancsnoknak kineveztetni. Minden bizonnyal ezzel magyarázha21 KLAPKA György 1986. 220. 22 KLAPKA György 1986. 226. 23 A Kiss Pál ezredes által személyesen vezetett szuronyroham részleteiről; HOFFMANN Arnold 1906. 98-99.; ASBÓTH Lajos 1862.110. 24 A kinevezési javaslat tényét említi VUKOVICS Sebő 1982. 56., a kinevezési levelet közli: KOSSUTH Lajos Összes Munkái, Budapest, 1953. XIV. 893. P»96«
