Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Művészettörténet - Egri Mária: Szabó Ágnes festő- és grafikusművész jubileumi kiállítása elé
TISICUM XX. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET dúlás 1 8 képén a világmindenség érzékeltetéséig. A zsidó sírokra rakott emlékkövek rítusától a Honnan... hová? 1 9 kó'formába zárt embriójának születésétől haláláig hurcolt determinációjáig. Vagy említhetném a Festők Társaságának „Éjszakai kihallgatás" címmel meghirdetett 56-os emlékkiállítására festett A galamb árnyéka 2 0 munkáját. Alcíme; Letartóztatás a Getsemáné kertben - megadja szemlélődésünk irányát. Az ornamentumok közé rejtett korpusz, a rácsok, a felfénylő madárfoltja a bibliai történetre utal. Getsemáné kertjében történt az első nagy árulás. Vagyis ez az első, amelyről írott emlékeink vannak, ugyanis a jussért való árulás a kezdetektől fogva az emberlét tartozéka. A Biblia ősforrása ezt is, mint minden egyéb, főként a mások kárára elkövetett emberi vétket, széles körű parabolával érinti. Amit ehhez még idővel a technika, a „civilizáció" hozzátett, génjeinkbe kódolt lehetőségként találjuk meg valamelyik Példabeszédben. Szabó Ágnes kompozíciója továbblép az Újszövetség történetétől, s a Jó bukására, a hamisság, az erőszak térnyerésére utal. De felvet további feltételezéseket is. Mindaz, amit a „Galamb" jelez - mindaz, amit hajszolunk, amit követünk, ami közös céllal szentesített eszközeinket irányítja - árnyék csupán. Mindenkinek a saját szándékai szerint alakított, megfoghatatlan illúziója. Ha megpróbálunk vizuális ortodoxiák, előítéletek nélkül szemlélődni legújabb képei előtt, a fő motívum alól szinte váratlanul, egymás után tűnnek elő organikus vagy tárgyi részletek. Színformák közé-alá rejtett mozgások, szemek, csápok, bogár- és növénytöredékek. Még a képet ösztönző, konkrét jelentésű részleteket - ablak, rács, csontváz, korpusz, embrió -, illetve a kottajegyekkel, írott szöveggel, fizikából kölcsönzött jelekkel konkretizált képeit is kísérik ezek az alulról átburjánzó ornamensek. Mintegy a külső látszat mögött működő, eleven, öntörvényű világ, amely igazából csak töredékességében létezik. Egy olyan territórium, amely éppen színei, formái, töredékessége révén elsősorban érzékeink felől közelíthető. Ezt a sokrétegű vizuális élményt többféle technika együttes használatával éri el. Dolgozik farostlemezre, lemezre ragasztott vászonra, különböző papírokra. Eszközei között a hagyományos festékek, ecsetek, ceruzák, tollak és festékfelhordók mellett alkalmazza a computeres képszerkesztő programok, a nyomtatók, másolók lehetőségeit. Egy-egy képén sokszor együtt többet is. Több rétegben egymáson, egymás mellett. Ebbe a sorba tartozik a sejtelmes, többértelmű Álompárna, 2 : a már említett Hatodik ajtó, a Növényhangok 2 2 s a sárkány szerkezetét a légmozgások jeleivel kontamináló Papírsárkány. 2 3 18 Magyar Festők Társasága „Fekete képek" - Csepel Galéria Művészetek Háza. 2008. november 20. - december 20. 19 Magyar Festők Társasága alapító tagjainak kiállítása „33-an" H. Hilton, Budapest. WestEnd. 2005. április 1. - május 15. 20 Magyar Festők Társasága „Éjszakai kihallgatás" - Cifra Palota, Kecskemét. 2005. december 9. - 2006. január 2. 21 Magyar Festők Társasága „Labirintus" - Újpest Galéria. 2004. december 17.-2005. január 2. 22 I. Országos Akvarell Trienálé - Templom Galéria, Eger. 2009. augusztus 1. -szeptember 18. 23 Magyar Festők Társasága „Tavaszi játékok" - Művészet Malom, Szentendre. 2007. április Az utóbbi tíz évben készült vegyes technikájú festmények évkönyvünk fekete-fehér reprodukciós lehetőségeivel élvezhetően nem reprodukálhatók. Ezeknek az éveknek a művészitechnikai közelítéséhez a Levél Margótól képét választottuk, amely Margó című munkájának egyik fázisképe. A kiindulás többnyire a múltidéző levél, ami hol olvashatóbban, hol a múlt rétegei alá simulva válik egyre bizonytalanabbá. Egyik legutóbbi variáción például teljesen eltűnik. Marad a gyászfátyol takarta töredezett arc, s a szinte eleven valóságában ránk tekintő szem. Fekete-fehérbe reprodukált fázisképünkön még éles a szuggesztív tekintet, olvashatóak a levél sorai. Az arcvonásokat már fedi a háló, amely a kész festményen már az egész arcot beborítja. Sötét rétegek kerülnek még rá, amely lassan mindent eltemet. Szabó Ágnes utóbbi években készült festményeinek legnagyobb erénye a megjelenő színvariációk, motívumok, konkrét és sejthető formák lezáratlansága, többértelműsége, amely a néző számára a kép feldolgozásához tág képzettársítási lehetőséget biztosít. Időt szentelve a képeknek a rétegek lassan előtűnnek, feltárulnak, s gazdag asszociációs terük révén bennük mindenki megtalálja a maga válaszát. SZABÓ ÁGNES festőművész 5000 Szolnok, Zagyvaparti sétány 4. Tel: 56/341-957 Szegeden szerzett diplomát a Tanárképző Főiskolán 1961-ben Fischer Ernő és Winkler László tanítványaként. Dolgozott a Makói Grafikai Művésztelepen és a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelepen. Egyéni kiállításai 1977 Művelődési Központ, Karcag 1979 József Attila Könyvtár, Makó 1985 Művelődési Központ, Kunhegyes 1991 Szolnoki Galéria, Szolnok 1994 Hatvani Galéria, Hatvan 1996 MÁV Kórház, Szolnok 1997 MOL Galéria, Szolnok 2000 Damjanich János Múzeum, Szolnok 2003 Verseghy Ferenc Könyvtár, Szolnok 2007 TISZApART MOZI, Szolnok 2010 Szolnoki Művésztelep - KERT Galéria, Szolnok 2010 Damjanich János Múzeum, Szolnok Válogatás a csoportos kiállításokból 1977 Grafikai Biennálé, Miskolc 1978-1984 Festészeti Triennálé, Szolnok 1979 Fészek Klub, Budapest 1980 Magyar Nemzeti, Galéria 1981 Akvarell Kiállítás - Bankside Gallery, London 1981-1987 Salgótarjáni Tavaszi Tárlat 1982-2006 Országos Akvarell Biennálé, Eger 1985 Arcok és Sorsok V. Országos Portrébiennálé, Hatvan 206 «
