Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Természettudomány és régészet - Horváth Tünde - Pattintással készült eszközök kronológiai szerepe a kora- és középső bronzkor folyamán

Természettudomány és régészet Károly ismertet Erdély területéről kőbetétekkel megerősített facsúszkát/szánt: vastag, erős deszkát, amelynek alját kőékekkel vertek ki, és cséplésre használtak.

10

1 Ha a vizsgált bronzkori fűrészeket ilyen formában használták, már nem jelentett problémát a kőeszközök beillesztése: ebben az esetben nem volt fontos az eszközök egymás mellé való pontos illeszkedése. Távolabbi kultúrákban a fűrészek a középső bronzkori ún. Epi-Corded Carpathian Circle (a Lengyelország, Nyugat-Ukrajna területén élő kora- és középső bronzkori Strzyzów, Gródek-Zdolbica, Mierzanowice, Trzciniec kultúrák) területén jelentek meg, amely kultúrák kialakulása, fellendülő kőipara és gyártott formái a Harangedényes kultúrával hozhatók kapcsolatba, feldolgozva a helyi, jó minőségű kovakőzeteket.

10

2 Az eszköztípus kőből való készítése a kora- és középső bronzkor folyamán indokolt: az aratás bronz-eszközei csak a koszideri fémművességben tűntek fel, kevés számban (sarlók pl. Igar-Galástya telepéről,

10

3 az Alsónémedi,

104 Dunaújváros-Koszider l-ll,

10

5 Érd-Simony,

10

6 Sárbogárd,

107 Sárszentlőrinc

10

8 vatya-koszideri kincsekből, öntőmintája Buják-Tarisznyaparton,

10

9 Aszód környékéről

11

0), tömegessé pedig csak az ezt követő időszakokban váltak. Az eddig legkorábbinak tartott fémlelet hazánk területén a már említett polgári darab, amely átmeneti forma a Krummesser és a gombos végű sarló között. A kora és középső bronzkori kultúrák életében a pattintott kőeszközök aratásban, gabona-feldolgozásban játszott vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen, és nagy számukból, sűrű elterjedésükből következően pótolhatatlan is az adott időszakban. Időben követhető a szerszámfejlődés: a pattintott forma változatlansága, majd a kő és fémnyersanyag váltása, végül az öntött változatok gyártásával a formai változás bekövetkezése. II./ Nyersanyag-típusok (1. kép 1.): H.H. budai szarukö; 11.12. külföldi, import kovák, elsősorban keleties északi kovák, lidit, garamvölgyi limnokvarcit. II./1. Budai szaruké'. A szarukő a triászkori mészkő és dolomitrétegek kovasav101 KÓS Károly 1980. Patricia Anderson hasonló eszközök használatát a Közel-Keleten 8000-7500 BP-től feltételezi. ANDERSON Patricia 2006. 102 Ebben az időszakban több bányát újra használni kezdenek, sőt, új bányákat nyitnak a kultúrák területén. 103 MNM-RÖ 14/928/1. 104 MOZSOLICS Amália 1967. T.60/3. 105 I. kincsben MOZSOLICS Amália 1967. T.46/4., II. kincsben: T.49/1-16. 106 MOZSOLICS Amália 1967. T.27/12. 107 MOZSOLICS Amália 1967. T.36/3. 108 MOZSOLICS Amália 1967. T.54, 55. 109 Az ásató dr. Tárnoki Judit szíves szóbeli közlése. 110 HAMPEL József 1886.

1. T.3-4: késő bronzkori? kiválása. Megjelenése Magyarországon geológiailag a Budai hegység, közelebbről Budaörs, Ördögárok, MátyáshegyCsővár, Farkasvölgy környékén található, összefüggő rétegben azonban (felső triász, karni, nóri emelet) csak egyes helyeken fordul elő, akkor is legfeljebb 10-15 cm vastagon (Mátyáshegy, Farkasvölgy). Gyakran jelenik meg egy szintben elhelyezkedő gumókban (Guckler út mellett), vagy teljesen szabálytalanul (Mátyáshegy). Színe általában szürke, törése kis szilánkos, kagylós. Nevét jellegzetes szarufényéről kapta.

11

1 A nyersanyag első dokumentálása régészeti lelőhelyen a Vár barlang alsó paleolit kőeszközein történt.

11

2 Jelentős mennyiségben található az érdi középső paleolit vadásztábor anyagában.

11

3 Rézkori anyagban Budapest-Káposztásmegyer és Medve út lelőhelyeken bukkan fel.

11

4 A kora-bronzkortól a Csepel-Hollandi úti Harangedényes település anyagában szintén jelentős számban kimutatható,

115 valamint Csepel-Rákóczi úti és Budapest-Albertfalvai településeken.

11

6 Ugyancsak megtalálhatjuk Nagyrév-vatyai és vatyai telepeken (Százhalombatta-Földvár,

11

7 BölcskeVörösgyír, Pákozd-Vár, Kakucs-Balladomb, Igar-Vámpuszta-Galástya, Bia-Öreghegy, Budapest-BEAC, DunaújvárosKosziderpadlás, Lovasberény-Mihályvár, Mende-Leányvár, Nagykőrös-Földvár, Budapest-Péteri major, Soroksár-Várhegy, Solymár-Mátyásdomb, Csongrád-Vidre, Páty-Nagyhegy lelőhelyeken), és az ottományi kultúrában (TúrkeveTerehalom).

11

8 A nyersanyag felhasználása, megmunkálása nemcsak Budapest környékére koncentrálódik, az ország középső részét foglalja magába. Legdélebbi megjelenése mai ismereteink szerint Csongrád-Vidre (vatyai kultúra), legkeletibb TúrkeveTerehalom (ottományi kultúra). A budai szarukő bányászatára régészeti bizonyítékunk is van. A farkasréti Denevér-völgyben 1984-85-87 folyamán Gáboriné Csánk Veronika őskori bányát tárt fel.

11

9 A Denevér völgy környékét vastag triász dolomit fedi, ebbe vájódott be a fővölgy, a tulajdonképpeni Denevér út, és húzódik a Márton hegy felől a Farkasréti temető felé. A fővölgy feletti magas, kis keresztirányú mellékvölgy a külszíni bányatér. Három régészeti réteg volt kimutatható, a kitermelés tehát legalább 3 időszakban, de időszakonként számtalan alkalommal is folyhatott. A bányatér falából és gödrökkel a bányafenékről 111 KÁROLY Erzsébet 1936. 112 VÉRTES László 1965. 113 GÁBORI-CSÁNK Veronika 1968. 114 A badeni lelőhelyek említése ENDRŐDI Anna 1984, közlése ENDRŐDI Anna 1991. 115 T.BIRÓ Katalin 1991. 116 T. BIRÓ Katalin 2002. 117 A telepről származó össz-leletanyag kb. 90%-a budai szarukő. 118 Cs. BALOGH Éva 2001. 119 GÁBORI-CSÁNK Veronika 1989. 421