Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Patay Róbert - A Nagyrév-kultúra korai időszakának sírjai Szigetszentmiklósról
Régészettudomány | egyiknél a törzse (?) mellett két oldalt hasonló elrendezésben szintén 4-4 kör. A másik alak mellé vízszintesen húzód zegzug mintát és egyenes vonalakat, kis köröket karcoltak. A kis körök esetleg égitestek, csillagok szimbólumai lehetnek? A szigetszentmiklósi pohár adoráns pózban ábrázolt, stilizált emberi alakjai nagyon hasonlítanak a Kalicz-Schreiber Rózsa által összegyűjtött és részletesen elemzett kora-bronzkori szimbolikus ábrázolásos edények közül a Budapest XI. Pannonhalmi úti edényre 2 8 és a nagyrév-zsidóhalmi 1. sír 1. számú edényre 2 9 karolt, valamint a rákóczifalvi 61. sír urnáján 3 0 látható plasztikus bordákból kialakított, stilizált emberi alakokra. Ugyancsak hasonló ábrázolásos edény került elő Dunaföldvár-Kálvária l-lV. szelvén IV. szintjének padlójáról. 31 Az edények szimbolikus ábrázolásokkal való díszítését Kalicz-Schreiber Rózsa a Nagyrév-kultúra fiatalabb szakaszára, a kora-bronzkor IIIA időszakra datálta. 3 2 A dunaföldvári, nagyrév-zsidóhalmi és rákóczifalvi példányok viszont korábbiak, a Nagyrév-kultúra idősebb szakaszába tartoznak. 3 3 VI. A harangedényes temető és a nagyrévi sírok egymáshoz való viszonya A harangedényes sírok többségét egy erősen erodálódott, ÉK-DNy-i irányba húzódó dombháton találtuk meg. A terület K-i, DK-i részén egy szintén ÉK-DNy-i irányú mélyedés valószínűleg egy egykori vízjárta ér - húzódott. Ettől K-re, DK-re kora-bronzkori objektumokat nem találtunk, csak néhány, kevés leletanyagot tartalmazó, valószínűleg középkori árok fordult ott elő. Úgy tűnik, hogy ezen a részen megtaláltuk a temető szélét. A nagyrévi sírok a dombháttól és a harangedényes síroktól nyugatra, a feltárt terület nyugati részén kerültek elő (1. kép 2). A temetőtérképet vizsgálva úgy tűnik, hogy ebben az irányban is ritkulnak a harangedényes temetkezések. A 299. sír mellett közvetlenül került elő a 298. számú szórt hamvasztásos sír, amiben datáló régészeti anyag nem volt, csak egy infans I. korú (1-7 éves) gyermek csontmaradványai. így nem tudjuk megmondani, hogy a harangedényes vagy a nagyrévi temetőhöz tartozik. Harangedényes sírokat a nagyrévi temetkezések közelében és között nem találtunk, az első, jellegzetes leletanyaguk alapján a Harangedény-kultúrába sorolható sírok a nagyréviektől keletre 10-30 méterre kerültek elő. A nagyrévi síroktól kb. 20 méterre nyugatra a feltárás területének széle húzódott. Az ásatási területtől északra és nyugatra eső a területek már be vannak építve, ezért arra további kutatásra már nincs lehetőség. A vázolt horizontális stratigráfiai megfigyelések alapján feltételezzük (bár kétséget 28 SCHREIBER Rózsa 1984a. 9-10. 4. kép 1. 2a. 29 SCHREIBER Rózsa 1984a. 5. 8. 7. kép 1-2.; CSÁNYI Marietta 2003. 498. Abb. 2.1. Abb. 5.1. a-c 30 CSÁNYI Marietta 1982-83. 34. 57-58. 4. kép, 5. kép 1 a. 31 SZABÓ Géza 1992. 48. LXXXIV a-b. 32 SCHREIBER Rózsa 1984a. 25. 33 SZABÓ Géza 1992. 78-79. 82. kronológiai táblázat., CSÁNYI Marietta 1982-83. 57. CSÁNYI, Marietta 2003. 510. kizáróan bizonyítani nem tudjuk), hogy a feltárt terület nyugati szélén is megtaláltuk a harangedényes temető szélét. Csak feltételezhetjük, hogy a nagyrévi temetkezéseket a harangedényes temető melletti területre ásták, tehát a két korabronzkori temető közvetlenül egymás mellett helyezkedett el. A harangedényes temető sírjainak és leletanyagának feldolgozása jelenleg folyamatban van. Az azonban a leletek előzetes értékelése nyomán is kijelenthető, hogy - bár a leletek egy része, az ún. kísérő kerámia több típusa és formája is kapcsolatot mutat más kora-bronzkori kultúrákkal (Makó, Somogyvár-Vinkovci) - a harangedényes temető sírjainak leletanyaga a kerámia készítésének technológiáját, a formavilágot és a díszítéseket tekintve is a határozottan és egyértelműen különbözik a kora-nagyrévi sírok anyagától. Ugyancsak eltér a temetkezések rítusa: a harangedényes temető szórt hamvas sírjainál jól megfigyelhetőek voltak a mélyebbre ásott, téglalap alakú, É-ÉK/D-DNy-i tájolású sírgödrök, amelyekben a sírgödör aljára egy (néhány esetben több) kupacba szórták az emberi hamvakat. Véleményünk szerint a 139, 144. és 299. sírok és a valószínűsíthetően sírból származó leletek az EIV. 49. szelvényből egy, a harangedényes temetőtől teljesen független, kora-nagyrévi korú temetőhöz tartoztak. A Csepel-Szennyvíztisztító telepen feltárt kora-bronzkori lelőhelyen hasonló helyzetet figyelt meg Endrődi Anna és Horváth M. Attila: a Harangedény-kultúra sírjai mellett, de azoktól némileg elkülönülve kerültek elő nagyrévi temetkezések. 3 4 VII. A természettudományos vizsgálatok eredményei A szigetszentmiklósi ásatás valamennyi sírjában, köztük a kora-nagyrévi sírokban talált edényekből származó földmintákon részletes talajtani és üledékkémiai vizsgálatokat végeztek. 3 5 A vizsgálatok előzetes eredményei szerint a 139 objektum 2. és 11. számú mellékleteiből (egyfülű korsó: 2. kép 2 és füles csésze v. tálka: 3. kép 5), valamint a 144. sír 6. számú mellékletéből (bordadíszes edény: 5. kép 3) származó talajban igen magas arányú nitrogén és foszfát koncentrációt sikerült kimutatni. Ez arra utal, hogy az edények jelentős fehérje tartalmú anyagot (csontos húst?) tartalmazhattak. Az eredmények alapján feltételezhetjük, hogy ezekben az edényekbe a temetési szertartás során a túlvilági utazásra szánt ételmellékletet helyeztek el. VIII. Kronológia, összefoglalás A bemutatott leletanyag alapján kétségtelen, hogy a Szigetszentmiklóson feltárt nagyrévi szórt hamvasztásos temetkezések a kultúra korai, ún. ökörhalmi fázisába tartoznak. Erős szálakkal kötődnek a fázis Tószeg melletti névadó lelőhelyéről és a Közép-Tisza vidék más lelőhelyeiről, 3 6 valamint a Bu34 ENDRŐDI Anna - HORVÁTH M. Attila 2006. 21-22. 35 A vizsgálatok a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszékén zajlottak Dr. Sümegi Pál irányításával. Ezúton is hálásan köszönöm, hogy előzetes eredményeiket közölhettem. 36 BÓNA, István 1963. CSÁNYI Marietta 1982-83. CSÁNYI Marietta 1999. 223
