Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Reményi László - A nagyrévi kultúra kulturális és kronológiai kérdései

Régészettudomány gyarországi kora bronzkor 2a. időszakban még nem ismert. Ezzel szemben - korai nagyrévi kultúra elterjedési területén kívül - ismert a Protoaunjetitz- és a Nyitra-kultúrákban, valamint a morvaországi zsinórdíszes kultúra IIIC fázisában

11

1. Ez az időszak egyben párhuzamos a késői harangedényes csoportokkal, illetve fázisokkal - így például az Oggau-Wipfing-Ragelsdorf-Sarród-csoporttaP

n vagy a HarangedényCsepel-csoport késői időszakával

11

3 - valamint a ChiopiceVeselé-kultúrávaP

u. Az így körvonalazható Proto-Aunjetitz - korai Nyitra Chfopice-Veselé - korai Nagyrév időszakot az újabb kutatások, már a Reinecke féle bronzkor legkorábbi (AO) fázisaként értékelik

11

5. Ugyanakkor még az AO időszak szétbontására is történtek kísérletek: így a korai fázist (AO-1) a Sárrétudvar-Ökörhalmon feltárt kurgán és körének fémművessége képviseli, amely egyidős a „klasszikus" harangedényes időszakkal, azaz nagyjából a kora bronzkor 2a. időszaknak feleltethető meg. A késői fázist (>40-2) a korai Nyitra - korai Nagyrév - Proto-Aunjetitz - Nyírség/latin horizont™, azaz a kora bronzkor 2b. időszak fémművessége képviseli. A nagyrévi kultúra korai, ökörhalmi fázisa Gogáltan rendszerében a 2. teli-horizont első felének feleltethető meg, amelyet a szerző megközelítőleg Kr.e. 2400 és 2300 közé helyez

11

7. A pontos datálást a Reinecke AO - Al időszak egyelőre bizonytalan abszolút-kronológiai helyzete is nehezíti. A Reinecke AI időszak kezdetét több - radiocarbon adatra támaszkodó - publikáció is Kr.e. 2300/2200 körűire teszi

11

8. Ebből adódóan a Reinecke AO időszak vége sem határozható meg pontosabban. A korai fázis (AO-1: Sárrétudvar-Ökörhalom - ) kezdőpontja valamikorra Kr.e. 2500/2400 körüle helyezhető, ugyanakkor a legkorábbi nagyrévi tellek radiocarbon adatai alapján

11

9, az AO-2 horizont (korai Nagyrév - Protoaunjetitz - Nyitra - morvaországi zsinórdíszes IIIC Oggau-Wipfing-Ragelsdorf-Sarród - késő HarangedényCsepel - Chlopice-Veselé) kezdete Kr.e. 2350/2300 körűire tehető

12

0, amely így nagyjából a magyarországi kora bronzkor 2b. időszak kezdetére vonatkozóan is elfogadható. 111 BUCHVALDEK. Miroslav 1981., 2002., SEBELA, Lubomír 1999.12-13. 112 NEUGEBAUER, Johannes-Wolfgang 1981., NEUGEBAUER, Johannes-Wolfgang - NEUGEBAUER-MARESCH, Christine 2001. 113 SCHREIBER Rózsa 1973., 1984/a, KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1984. 114 MACHNIK, Jan 1981. 115 vö.: MARAN, Joseph 1998. 316., BERTEMES, Francois - HEYD, Volker 2002. 116 LICHARDUS, Jan - VLADÁR, Jozef 1996. 117 GOGÂLTAN, Florin 2005.163-165., Abb. 2. 118 HARDING, Anthony F. 1980., BECKER, Bernd - KRAUSE, Rüdiger KROMER, Bernd 1989., KADROW, Stawomir 1991., FORENBAHER, Staso 1993., MARAN, Joseph 1998,353-354., BERTEMES, Francois - HEYD, Volker 2002., 188-211., 219-220., Abb. 8. 119 RACZKY Pál - HERTELENDI Ede - HORVÁTH Ferenc 1992., NIKOLOVA, Lolita 1999. Chart 12.13., Chart 12.14. 120 MÜLLER, Johannes 1999. 67-69. BERTEMES, Francois - HEYD, Volker 2002., 188-211., 219-220., Abb. 1. Tekintettel azonban a korszak feltételezett rövid időtartamára és arra, hogy a korai fejlődési fázis a leletanyag tipológiai elemzése alapján is csak nehezen különíthető el

12

1, az időszak abszolút-kronológiai helyzete pontosabban (Kr.e. 2300/2200 és 2200/2100 között) egyelőre nem határozható meg. - klasszikus időszak, „szigetszentmiklósi fázis" Annak ellenére, hogy a nagyrévi kultúra klasszikus fázisát jellegzetes tárgytípusok jellemzik, az anyagi kultúra változásának - elsősorban a teli telepeken kimutatható - folyamatossága miatt, az időszak mégis nehezen különíthető el mind a korábbi, mind a késői fázisoktól

12

2. Az időszak jellegzetes (nyúltabb, íveltebb testű) edénytípusai a Duna- és a Tisza-menti teli-településeken egyaránt vastag települési rétegekben jelentkeztek. Bölcskén például a klasszikus fázis anyaga tisztán a 12, a kulcsi fázis elemeivel keveredve a 9-11. rétegekben

12

3, míg Tószeg-Laposhalmon a XIII-XIX. rétegekben került elő

12

4, a XIII. rétegben (a nagyrévi időszakot záró pusztulási szintben) is számos klasszikus forma jelen van

12

5. A feltárt Tisza-vidéki tellek többsége Tószeg-Laposhaiom

m és Tiszaug-Kéménytető

12

7 kivételével - ebben a klasszikus időszakban létesült

12

8. A Duna-mentén teli-telepek elterjedési területétől északra (Budapest déli része), a klasszikus időszak önálló települései is ismertek

12

9. A klasszikus fázisra datált - nagyrészt szórthamvas - temetkezések szintén megvannak mind a Duna-, Tisza-mentén, mind a teli-telepek elterjedési területétől északra létesült temetőkben

13

0. A nagyrévi kultúra klasszikus fázisát Kalicz-Sclíreiber Rózsa, Budapest környéki kronológiai megfigyelései alapján, a kora bronzkor 3. időszakra, azon belül is a 3a. időszakra helyezte

13

1. Nem ennyire egyszerű azonban a helyzet a Tisza-menti tellek stratigráfiai adatainak tükrében. Míg a Duna121 például Tószeg XVIII-XXII szintjeiben „Sokkal könnyebb a nagyrévi háztípusokat szétválasztani, mint a leleteket.": BÓNA István 197980. 99. 122 vö.: 123. jegyzet. De még a fázis egyik névadó Duna-menti lelőhelyén (Szigetszentmiklós-Dunai Repülőgépgyár BÓNAI István 1963/a. 17., Pl. XIV.) is találkozunk olyan sírokkal, amelyekben a korai időszakra jellemző tárgytípusok tűnnek fel. Ugyanakkor a Duna-vidéki teli telepeken - ahol a Tisza-vidéktől eltérően az időszakot nem egy idegen kultúra, hanem a késő nagyrévi időszak rétegei váltották -, így például Bölcskén (POROSZLAI Ildikó 1992/a, 2000/a), a klasszikus és a késői időszak rétegei között olyan átmeneti rétegek is előkerültek, amelyekben mindkét időszak jellegzetes leletanyaga megjelent. 123 POROSZLAI Ildikó 1992/a., 2000/a. 124 BÓNA István 1979-80. 99. 125 BÓNA István 1979-80.12. kép. 126 BANNER János - MÁRTON Lajos - BÓNA István 1957. 127 CSÁNYI Marietta - STANCZIK Ilona 1982., 1992. 128 vö.: CSÁNYI Marietta 1999.188-189. 129 SCHREIBER Rózsa 1973.1984/a, KALICZ-SCHREIBER 1984. 130 pl. Szigetszentmiklós környéki számos temető: BÓNA István 1963/a, KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1995/a. 131 SCHREIBER Rózsa 1973., 1984/a, KALICZ-SCHREIBER 1984. 237 |