Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Reményi László - A nagyrévi kultúra kulturális és kronológiai kérdései
Tisicum XIX. mentén a nagyrévi kultúra valamennyi fejlődési fázisa jelen van, és a kultúra törés nélkül fejlődik a kora bronzkor 2a/b. időszaktól kezdődően egészen a középső bronzkor (i/atyai kultúra) időszakának végéig 13 2, addig a Tisza-vidéken a vastag klasszikus nagyrévi rétegsorokat nem a késő nagyrévi, hanem a hatvani kultúra rétegei követik 13 3. A hatvani kultúra kialakulását a kutatás a kora bronzkor 3. időszak kezdetére teszi 13 4, az azonban nem egyértelmű, hogy pontosan mikor történik meg a Tisza-menti nagyrévi tellek „hatvanizálódása". Tószeg-Laposhalmon a nagyrévi kultúra 11 rétegét - amelyek közül a legfelső egy korai és klasszikus nagyrévi edénytípusokkal jellemezhető pusztulási szinttel 13 5 zárult - a hatvani kultúra 6 rétege követte. Ezek közül a VII-VIII. rétegek a korai vatyai és korai mészbetétes típusok alapján a középső bronzkor 1 időszakra datálhatok, a IX. réteg, a klasszikus kisapostagi darabok alapján a kora bronzkor 3. időszak második felére (kora bronzkor 2b.) datálható, ez alatt azonban még további három (X-XII) hatvani réteg került elő, azaz a klasszikus kisapostagi időszakkal párhuzamos hatvani réteg a hatvani rétegsor közepén helyezkedik el 13 6. így kérdéses, hogy a hatvani kultúra Tiszavidéki telleken történt megjelenésének időpontját mennyivel tolhatjuk a kora bronzkor 3. időszak kezdetétől későbbre. Ha feltételezzük, hogy a tiszai tellek „hatvanizálódása" nem a hatvani kultúra kialakulásával párhuzamosan (a kora bronzkor 2-3. váltással egyidőben) történt 13 7, a folyamat kezdetét - a IX. réteg klasszikus kisapostagi kapcsolatai, illetve az ez alatti 3 hatvani réteg alapján - a kora bronzkor 3a. időszakon belülre kell helyeznünk. így azonban kérdéses, hogy a vastag klasszikus nagyrévi rétegsorok 13 8 által képviselt hosszabb időszak beilleszthető-e a kora bronzkor 3a. időszak első felébe, vagy akár első kétharmadába. Ebből következően a klasszikus időszak kezdetét a kora bronzkor 3. időszaknál korábbra, a kora bronzkor 2b. időszak második felére kell előbbre tolnunk. Ez egybevág a korai -1-2 településréteggel és kevés sírral jellemezhető - nagyrévi (ökörhalmi) időszak rövid időtartamára vonatkozó feltevéssel, azaz a korai fázis nem tölti ki a teljes kora bronzkor 2b. időszakot, hanem még ebben a periódusban megkezdődik a klasszikus fázis anyagi kultúrájának, törés nélküli kialakulása. Abból azonban, hogy a tiszai tellek nagyrévi időszaka a kultúra klasszikus időszakára datálható rétegsorokkal zárul, 132 vö.: POROSZLAI Ildikó 2000/a. 133 BÓNA István 1992/a, CSÁNYI Marietta 1999.189. 134 BÓNA István 1992/a, MEIER-ARENDT, Walter 1992. 40-41. (Zeittabelle), Karten. 135 BÓNA István 1979-80.12. kép. 136 BÓNA István 1979-80. 93-99. 137 Jászdózsa és Tápiószele alapján annyi tisztázódott, hogy a korai hatvani kultúra egyidős a nagyrévi kultúrával (BÓNA István 1979-80. 93.), azaz mivel a a kora bronzkor 3. időszak kezdetét hagyományosan például a hatvani kultúra kialakulása jelzi, a Tisza-vidéki telleken a Nagyrév-Hatvan váltás a kora bronzkor 3 időszakon belül történhetett. 138 Tószeg-Laposhalom esetében ezek (XIII-XIX) vastagsága majdnem duplája a teljes hatvani rétegsornak: BÓNA István 1979-80. 93-99. illetve Tószeg-Laposhalmon a korszakot, egy a klasszikus időszakra jellemző tárgytípusokat is tartalmazó pusztulási réteg zárta 13 9, nem következik, hogy a nagyrévi kultúra klaszszikus időszaka - a Duna-vidékén - is ezzel egy időben zárult. Bölcskén például a tisztán klasszikus és késői (kulcsi) rétegeket három (9-11) olyan réteg is elválasztja, amelyekben klasszikus (szigetszentmiklósi) és késői (kulcsi) típusok keverten fordulnak elő 14 0. Az ezek által képviselt időszak valószínűleg a klasszikus nagyrévi időszak kora bronzkor 3a. fázisra datálható periódusával azonosítható. Ez a nagyrévi fázis - amely a Tisza-vidékén már hiányzik - egykorú a hatvani és a kisapostagi kultúrák korai időszakával. Ezek alapján a nagyrévi kultúra klasszikus időszaka két alperiódusra osztható. A korai fázis még a kora bronzkor 2b. időszak második felére keltezhető, és a korábbi időszak kedvelt formáinak előfordulása jellemzi (vö.: Tószeg-Laposhalom), ide sorolható például a bölcskei tisztán klasszikus 12. réteg, vagy a tiszai tellek nagyrévi rétegeinek többsége. A klasszikus fázis második fele, amelynek településrétegei és lelőhelyei nagyrészt már csak a Duna-mentén léteznek, a teljes kora bronzkor 3a. időszakot kitölti, de már a későbbi (kulcsi) fázis típusainak megjelenése is jellemzi 14 1. A klasszikus időszak - illetve nagyobb biztonsággal ennek kora bronzkor 3a. időszakra datálható fázisa - a magyarországi kora bronzkor 3. időszakra datálható kultúrák (Kisapostag, Hatvan, Perjámosj 14 2 mellett, egykorú az első közép-európai kora bronzkori Aunjetitz-, Gáta-Wieselburg-, Unterwölbing-kultúrákkal H 3, azaz a valódi Reinecke A1 időszakkal 14 4. A korszak kiterjedt kapcsolatrendszere a közép-európai kulturális és kronológiai kapcsolatok felrajzolása mellett lehetővé teszi az időszak déli, balkáni, sőt égei kronológiai rendszerekkel történő párhuzamosítását is. A nyugat-balkáni Cetina kultúra Reinecke AI és égei párhuzamai alapján 14 5, a korszak az Early Helladic III. időszak első felével egyidejűsíthető 14 6, és ugyanezt erősítik meg az Early Helladic III. lelőhelyek kerámiaanyagán feltűnő geometrikus díszítések és nagyrévi kultúra u 7 - elsősorban a klasszikus időszak - edényeinek díszítésének hasonlósága is 14 8. 139 BÓNA István 1979-80.12. kép. 140 POROSZLAI Ildikó 1992/a, 2000/a. 141 A Tisza-menti tellek klasszikus rétegeiben kulcsi típusok már nem fordulnak elő. 142 BÓNA István 1992/a. 18-24., MEIER-ARENDT, Walter 1992. 40-41. (Zeittabelle), Karten. 143 KISS Viktória 2000.1. tábla. 144 HARDING, Anthony F. 1980., BECKER, Bernd - KRAUSE, Rüdiger KROMER, Bernd 1989., KADROW, Stawomir 1991., F0RENBAHER, Staso 1993., MARAN, Joseph 1998, 353-354. LICHARDUS, Jan VLADÁR, Jozef 1996. 29. 145 MARAN, Joseph 1987., DELLA CASA, Philippe 1995. 146 PRIMAS, Margarita 1996. Tab. 10.1., MARAN, Joseph 1998. 323334. Taf. 30-36., Taf. 82. 147 SCHREIBER Rózsa 1984/b, CSÁNYI Marietta 1992. 148 MARAN, Joseph 1998. 347., Taf. 30., Taf. 37.. Taf. 82. | 238
