H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

EGRI MÁRIA: LAKI IDA MŰVÉSZETE

3. kép. Háromkirályok (1991) hogy működési helyét átteszi szűk Élmunkás-téri lakásából, illetve a Lehel-utcai kollektív műteremből valamelyik gyár munkatermébe, hogy közvetlen közelségből tanulmányozhassa a munkásemberek mindennapi életét... Ebben a miliőben a harmonikus rend, az érzéki szépség és a színek kavargó pompája ragadta meg a figyelmét. Úgy döntött, hogy a gyár életét kisebb színes zsánerképek sorozatában fogja megörökíteni. »Egy gyár élete« címmel 1960 márciusában rendezett kiállítást a Pannónia utcai Gyapjúmosó és Finomposztógyár művelődési termében. Mintegy 20—25 képét mutatta be itt, amelyeken a munkásnők mindennapi tevékenységét és a munka utáni pihenés, szórakozás jeleneteit festette meg. A kiállítás lelkes fogadtatása azt mutatta, hogy sikerült olyan hangot megütnie, amely 4. kép. Jeles nap — Nándorfehérvári diadal (1998) közérthetőségénél fogva azonnal utat talált a gyár képzőművészeti kérdésekben járatlanabb dolgozóihoz is. Hasonló eredményeket emelt ki a kritika a következő kiállításával kapcsolatban is. Ezt a kiállítást a csepeli Magyar Posztógyárban rendezte, még ugyanez év novemberében »Képek a Posztógyárból^ címmel, az itt készített munkákból. Laki Ida képein a felfogás tárgyilagossága tűnik első pillantásra szemünkbe. Óvakodik attól, hogy a téma természetétől idegen, keresett, önkényes beállításokat alkalmazzon. A jelenetek felfogásában, az alakok elrendezésében, forma- és színkezelésben egyaránt az adott motívum sajátos természetéből indul ki... " 5. kép. Királyok hava (1997) Ezekből a „gyári életképek"-ből ma már alig láthatunk. Az állandó kiállítás a hatvanas évek közepétől foglalkozik művészetével. A Lacika beteg, még inkább az 1964-es Merengő című képén már a posztimpresszionizmus szemlélete érvényesül. „Fiamról 1,5 éves korától kezdve számos rajzot, képet készítettem. Ó volt modellje a »Reggel a bölcsödében« c. nagyméretű képnek is. Ez ma is látható a M. Nemzeti Múzeum Magyarország története a XX. században című állandó kiállításán " — mondja a művész. A Merengő-t egy görög lányról festette, aki gyermekként a népszerű görög gyermekkórus tagja volt. A leányalak formáit a sárgás blúzon, a kezeken még a sötétvilágos foltok alakítják, de a reneszánsz perspektívával szemben itt már megjelenik a kétdimenziós térképzés, a kontúrozás. A hatvanas évek második felétől a művész főként olajtemperával készült képeinek fő jellemzője a dekorativitás, a rálátásos, felülnézetes kompozíció, a körvonalak hangsúlyozása s a lokális, egyszínű foltok. 268