H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Gulyás Éva: Adatok Gömör népi gyógyításához

5. kép. A méhszúr ás gyógyítása növényi dörzsöléssel (Kotics József térképe nyomán) • háromféle fűvel • hétféle fűvel • kilencféle fűvel A kicserepesedett kezet, lábat meg kellett puhítani, ezért levizelték, a módosabb helyeken vajjal, tejföllel, tejszínnel kenegették, az is megpuhította (Ragály, Trizs, Hangony). Ismertek néhány speciálisan helyi gyógymódot: pl. a két Turóc-völgyi fazekasfaluban Lévárton és Deresken, ha a gyereknek kipállott a lába köze, kiégetetlen cserépedénytporrá törtek és ezzel a finom porral hintették be a kipirosodott részt.

58 Belső betegségek: először a fejen lévő szervek, a szem, fül, orr, száj betegségeit mutatom be. Sajógömörben a szemfájást gyógyvízzel mosogatták: „ Nagyanyámtól hallottam, hogy a templommal szemben is volt nagyon régen egy forrás. Helyét már régóta nem találják. Ezt a forrást Szemkútnak hívták. Azt beszélték róla, hogy a vize meggyógyított minden szembetegséget."

59 A Szuha völgyben a kisgyermek szemébe pár csepp anyatejet fejt az anyja szoptatás előtt. Fii/fájásra is széles körben alkalmazták ezt a gyógyszert ezen a vidéken. Hatásosnak bizonyult az is, ha váratlanul beleköptek a fájós szembe. Szemfájás esetén vagy ha valaki nem látott jól arany fülbevalót kellett viselnie. „Láttam, hogy férfin is volt már fülbevaló". (Susa) A véres szemet székfűvel, meszes vízzel mosogatták, vagy aludttejet raktak fehér ruha közé és rátették a szemre „ az valóban levette a vért, úgy megfonnyadt rajta, mint a túró, mert a tüzet a szemről lehúzta."(Trizs)

60 A fülfájást Szuhaf őn karácsonyi kenyérmorzsával füstölték meg: „A nagyanyám a karácsonyi kenyérmorzsát mind összegyűjtötte. Volt neki egy kis zacskója, abban tárolta. Amikor a fülünk fájt, abból perdített egypárat a tűzre."

61 Egyedi adatnak tekinthetjük az alábbi Trizsen gyűjtött eljárást: „Gyerekkoromban nagyon fülfájós voltam, osztán nagyapám mindig kiment éjszaka úgy éjféltájban, oszt a horgot belemártotta a vízbe, kihúzta, hármat cseppentett egy kicsi edénybe 58 UjváryZ., 1993.51. 59 KósikF., 1992. 60 Zsadányi T.—Martin E. Trizs. GA 235. 6. kép. A méhszúr ás gyógyítása (Kotics József térképe nyomán) I ecettel • hagymával • petrezselyem zöldjével és azt belecsepegtette a fülembe. Elmúlt."

62 Különböző növények nedvét szokták belecsepegtetni a fülbe, általánosan ismert a kövirózsa (Sempervirum hirtum) levénok fülfájást gyógyító hatása, ritkábban a bornyúfark (Verbascum thapsus) levét is felhasználták erre a célra. Újabban a székfüvei való gőzölés is elterjedt, utána meleget raktak rá, sót vagy pirított gabonakenyeret (Lévárt, Deresk). Ha valakinek vérzett az orra, váratlanul tarkón kellett önteni hideg vízzel, elállt a vérzés. Mivel a fogfájás kellemetlen, fájdalommal járó betegség volt, sokféle házi gyógymódját ismerték, melyeknek a fájdalom enyhítése volt a célja. A Vály völgyi Gömörmihályfalván beléndekmagot (Hyosciamus niger) tömtek a fogba vagy megfüstölték vele.

63 A beléndekmag a történeti anyagban is előfordul, Török János is megemlíti, mint jól bevált népi gyógymódot a múlt század közepéről.

64 Sok mindent tettek a lyukas, fájós fogba: pipamocskot, dohányt, sót, fokhagymát, gyufamérget, tömjént. Trizsben jegyezte fel Zsadányi Tünde, hogy a fülüket bedugták koromolajjal, hogy elmúljon a fogfájás. A fájós fog ínyrészére piócát is ragasztottak Trizsben. Alsószuhán Dombi Bertalan volt ismert foghúzó, még az 1980-as években is sokan felkeresték a szomszéd falvakból (Zádorfalva, Felsőszuha, Dövény). „Egy féldeciért, deciért megcsinálta." Régebben a „vásárokba is jártak vándor kuruzslók, akik értettek a foghúzáshoz." A meghűléses betegségeknél, a köhögésnél'a különböző gyógyteák voltak a leghatásosabbak. A leggyakrabban felhasznált gyógynövények: hársfa, pemetefű (Marrubium vulgare), bodzavirág (Sambucus nigra), akácvirág (Robinia pseudoacacia), bojtorjánfű (hqúmonla eupatoria), veronikafű (\lewn\ca officinalis), kakukkfű(Thymus serpyllum), székfű. A taknyos, náthás kisgyerekkel susinka levet (aszalt vadkörte, vadalma) itattak a Turóc völgyében. Eró'sebb köhögésnél az 61 Orzsi Z., Pap M., Barna G., gyűjtése, DENIA: 256. 62 Zsadányi T.—Martin E. Trizs. GA 235. 63 É. Kovács J., 1992.89. 64 Gömörés Kishont..., 1867.171. 280