H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Gulyás Éva: Adatok Gömör népi gyógyításához

ökörfarkkóró (Verbascum phiomoides) teája volt hasznos. Szamárköhögésnél mágikus gyógymódot alkalmaztak: Hidegkúton a karácsonyimorzsával kellett megfüstölni a beteget.

65 Köhögés ellen mézet is fogyasztottak magában, teába keverve vagy mézes pálinkát ittak, mézes borogatást tettek a beteg mellkasára. A torokfájás gyógyítására a Vály völgyében fennmaradt egy régi gyógymód: „vászonvégivel kell bekötni. A vászonvégi a szövőszékre felvetett fonal legvégéből szőtt vászon, ami már ritka és egyenetlen."

66 A karácsonyi morzsát is eredményesen használták torokfájás esetén. Szuhafőn összekeverték a karácsonyi morzsát, a karácsonyi fahamut és a székfűvirágot, ruha közé tették, megmelegítették és a fájós torokra kötötték. A torokfájás gyógyítására és megelőzésére a különböző szentelményeket is igénybe vették: Balázs-napján szentelt almából ettek, valamint ittak egy kis korty szentelt vizet vagy a szentelt barkából lenyeltek egy szemet. Racionális eljárásokhoz is folyamodtak: székfűteával, sósvízzel öblögettek, helyenként hipermangános vízzel. Befejezésül elmondhatom, hogy Gömör népi gyógyítására vonatkozóan jelentős történeti forrásanyag áll rendelkezésünkre, ami lehetővé teszi a recens anyaggal való összevetést, összehasonlítást. Vannak gyógymódok, melyek Bartholomaeides óta továbbéltek a néphagyományban pl. a szemmel vert gyermek fürdővizének besűrűsödése már nála is szerepelt, de az újabb gyűjtésekben is megtaláljuk; vagy a múlt század közepén feljegyezték a fogfájás belendekmaggal való gyógyítását, ami a legújabb gyűjtésekben is előfordul. És sorolhatnánk tovább a példákat a mágikus és racionális eljárások köréből, szinte külön tanulmány tárgya lehetne ezeknek a párhuzamoknak a felfejtése, értékelése. A népi gyógymódok egy része a táji adottságok függvénye. Gondolok itt pl. a gyógykutak, források vizére, melyek bőven fakadnak ezen a vidéken és a népi orvoslásban fontos szerepet játszottak. A gyógykutakat többnyire arról a betegségről nevezték el, amelynek a gyógyítására alkalmasak voltak: pl. köszvényes kút, szemkút stb. Tornaiján van egy forrás, amit Csevicének neveznek. Általános gyógyító hatása miatt a helyiek előszeretettel isszák a vizét. A környező falvak lakói fekete fogúaknak nevezték a tornaljiakat, mivel a vastartalmú gyógyvíz befogta a fogukat. A gyógynövényeknek szintén nagy szerepe volt a népi gyógyításban. A gömöri táj növényflórája rendkívül változatos, a síkvidékitől a hegyvidékiig mindenféle előfordul. Ennek köszönhető, hogy a nép növényismerete rendkívül nagy, a háztartásban, gazdaságban, a népi gyógyításban is természetes módon élnek a vadon gyűjtött növényekkel. Irodalom Barna Gábor 1989. Fejezetek a palóc néphitből. In: Palócok IV. (Szerk.: Bakó Ferenc), Eger, 1989. 595-672. Bartha Elek 1991. A tízéves Gömör-kutatás eredményei a folklórban. In: Eredmények és feladatok (Szerk.: Ujváry Z.), Debrecen, 1991. 55-73. Bartholomaeides L. 1806-8., 1992. Inclycti superioris Ungariae Comitatus Gömöriensis Notitia historico-geographico statistica. Leutschiviae, 1806-8. In: Ujváry Zoltán: Népdal, színjáték, honismeret. Debrecen. 278-279. Dobossy László 1989. Szokások és hiedelmek a Hangony-völgyben, Debrecen, 1989. 1994. Susa. Fejezetek a község néprajzához, Debrecen, 1994. É. Kovács Judit 1992. Gömörmihályfalva. Fejezetek a község néprajzából, Debrecen, 1989. Faggyas István 1986. Kelemér. Fejezetek a község néprajzához, Debrecen, 1986. 1990. Gyógynövényismeret és az emberek gyógyítása Kelemérben. In: Gömör néprajza 26., (Szerk.: Ujváry Z.), 1990.47-67. Gömör és Kishont... 1867. Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyék leírása (Szerk.: Hunfalvy János), Pest, 1867. Gömör-Kishont... é.n. Gömör-Kishont vármegye (Szerk.: Borovszky S.), é.n. 164-204. Gulyás Éva 1974. Jászdózsai hiedelmek. Folklór Archívum IV. 7-186. Gulyás Éva-Szabó László 1989. Jeles napok. In: Palócok IV. (Szerk.: Bakó Ferenc), Eger, 1989.303-461. Hoppal Mihály 1990. Népi gyógyítás. In: Magyar Néprajz VII. 693-741. Istvánffy Gyula 1911. A borsodmegyei palóczok. Ethn. XXII. (1911). 295. 296. Kertész Judit 1989. A születés és a kisgyermekkor folklórja a Szuha-völgyében, Debrecen, 1989. Kósik Ferenc 1992. Sajógömör. Fejezetek a község néprajzához, Debrecen, 1992. Kotics József 1986. Kalendáris szokások a Medvesalján, Debrecen, 1986. 1988. Népi méhészkedés Gömörben, Debrecen, 1988. Magyari Márta 1991. Az igézés feloldása Szuhafőn. In: Gyűjtőúton (Szerk.: Bereczki l.-Szabó L.), Szolnok, 1991.96-98. Paládi-Kovács Attila 1966. Gömöri magyar vándorárusok az Alföldön. Ethn. 1966. 295-296. Pócs Éva 1964. Zagyvarékas néphite. NK. IX. 1964. 1965. A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre. NK. X. 3-4. Pócs Éva-Hoppál Mihály 1970. Kérdőív a palóc néphit és népi gyógyászat gyűjtéséhez. Eger. 1970. Tábori György 1960. Egy babonás szokás a Békés megyei szlovákoknál. Szántó Kovács Múzeum Évkönyve, Orosháza, 1960.441-447. Ujváry Z. 1993.a. Népdal, színjáték, honismeret, Debrecen, 1993. 1991. Eeredmények és feladatok. A Gömör-kutatás és a Debreceni Néprajzi Intézet. Debrecen, 1991. (szerk.) 1985. Gömör néprajza I. Tanulmánykötet (Szerk.: Ujváry Z.), Debrecen, 1985. 1986. Az állattartás hiedelmei és gyógyítási eljárások a Turóc völgyében. Múzeumi Kurír, 1986. 6. köt. 2. sz. 19-24. 1990. Gömör néprajza. Tanulmánykötet. (Szerk.: Ujváry Z.), Debrecen, 1990. 1993.D. Születéstől a halálig. Debrecen, 1993. 986.A kolera gyógyítása 1831-ben. In: Fejezetek Gömör folklórjához. Debrecen, 1986. Zsúpos Zoltán 1985. Népi növényismeret a Medvesalján, Debrecen, 1985. 1987. Dél-Gömör gyűjtögető gazdálkodása, Debrecen, 1987. 65 Kotics J., 1986. 66 E. Kovács J., 1992.89. 281