Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 2. 1919-1999 (Documentatio Historica 5., 2001)

Dokumentumok 421-945.

rozsot vágják. Dósa Klára elmondta, a tanácstitkár megfenyegette az aratót, hogy börtönbe csukatja, ha nem kezdenek hozzá az utasítás végrehajtásához, az őszi árpa vágásához. így hát a rozs maradt. Ezután jött a jégverés, és az csépelte ki a szemeket. Ugyanúgy kipergett a szomszéd kalásza is, amit a vádlott tanúkkal bizonyított. Ennek ellenére holdanként 9,51 mázsa búza, 7,95 mázsa rozs termett, amely a kocséri 6, illetve 5 mázsás termést messze túlhaladja - mondta a tárgyaláson a vádlott. Dósa Klára egyébként beszolgáltatási kötelezettségének is eleget tett. A Dósa Klára rozsföldjén lévő szemveszteséget illetően a szakértő tanúk a szakvéleményüktől eltérően, különféle mennyiségű, illetőleg százalékarányú szemveszteségről tettek vallomást. Például Göröndő Miklós, a járási hivatal mezőgazdasági osztályvezetője a szakvéleményben foglaltaktól eltérően oly értelmű vallomást tett, hogy a búza, amelyet arattak, nem volt túlérve, zsengés állapotban volt. B. Szűcs István kocséri vb-titkár szerint pedig a búza viaszérésén túl volt. Az ellentmondásos vélemények ellenére is kiderült, hogy a veszteség nem lehetett a vetőmag ötszöröse, ahogy Maróti Pál, a járási mezőgazdasági osztály személyzeti vezetője állította, az sem igaz, hogy a szemveszteség két-három holdnyi területet tett ki. NE HIGGYÜK azonban, hogy a vereségbe belenyugodtak a kocséri vezetők. Nemsokára beadásra lefoglalták Dósa 14 birkáját, amiből az átvételkor visszaküldték négyet, mert csenevésznek találták. A rendőr éppen arra járt, és meglátta, hogy a négy lestemplizett birka vígan legelészik a mezőn, nyomban feljelentette Dósát sikkasztásért. Most sem sikerült a hajadon gazdasszonyt börtönbe csukni, mert a 4 csenevész helyett beadta jól táplált birkáit és a vád ismét megdőlt. Dr. Molnár József (Pest megyei Hírlap 1990. ápr. 9., XXXIV. évfolyam 83. szám, 5. old. old. Nagykőrösi Hírlap) 939. 1990. szeptember 10. Jászapáti. Özv. Pókász Endréné Dósa Edit (*1923-) levele Muhoray Györgynek (*1913-fl993) Budapestre (A borítékon:) Feladó: Pókász Endréné Dósa Edit Jászapáti, Bartók Béla u. 4. 5130 Muhoray György Budapest Huszár u. 10. 1074 (A levélben:) Kedves Gyurka! Valahányszor elolvasom az Általad szegény (Dósa) Magdi néni halála alkalmából fogalmazott, a többszörösen mélységes tragédiát magában foglaló gyászjelentést, mindannyiszor sírok. Ahogy telnek az évek, egyre gyakrabban járok gondolatban Kocséron. Valóban igaz, hogy a gyerekkori élmények jóval maradandóbbak. Különösen ilyenkor nyáron, hiszen éveken keresztül ott töltöttem a szünidőt. Milyen nagy várakozás, készülődés előzte meg, ha elterjedt a hír: Jön a főhadnagy úr! Mindenki a kedvére kívánt tenni az 740