B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Kecskeméti Tibor: „A csigák ura” - A 60 éves Fűköh Levente köszöntése

munkájában. S megjelent 1977-ben az első két dolgozata: egyikben a Fejér megyei Sárrét holocén, a másikban Heves község jégkorszaki molluszkafaunáját dolgozta fel. S hamarosan elkészül első nagyobb munkája, az egyetemi doktori disszertációja. Címe: Az Észak-magyarországi barlangok holocén üledékeinek malakosztratigráfiai vizsgálata (1979). A továbbiakban az évente megjelenő 2-3 dolgozatában elsősorban a közvetlen környezet (Eger-patak), valamint a bükki lelőhelyek (Upponyi-szoros, Kis-Kőhát, Horváth-lik, Monosbél) malakofaunáját dolgozza fel. Ezek földtörténeti korban mindig a pleisztocén és holocén keretében maradnak, de megközelítésükben és módszereikben változatosak. Szerepel bennük biosztratigráfia, állatföldrajz, összehasonlító taxonómiai vizsgálat. Hamarosan kilép a bükki - mátrai tájból. Fontos feldolgozásokat végez a Fertő-tavi üledékeken. Két terjedelmesebb dolgozata jelenik meg az itteni molluszka fauna biosztratigráfiai viszonyairól. De nemcsak teljes faunákat dolgoz fel, hanem figyelmet fordít egyes különleges fajokra is. Cikket közöl a Gyraulus riparius, a Zebrina detrita, a Monacha cartusiana fajok morfológiájáról, ökológiájáról, biogeográfiai szerepéről, s leír egy, a tudományra nézve új fajt is, egy új Daudebardiat. Jó kapcsolatteremtő képessége nyomán több kutatócsoport tagja lesz. Gyarapodó tudása révén szinte nélkülözhetetlen lesz egyes komplex kutatásokban. Egyre több rokon szakterület (karszt- és barlangkutatás, régészet, szedimentológia) számít speciális szaktudására. így részt vesz távolabbi régiók, mint Balatonederics, Somogy megye, Péteri-tó, Kis-Balaton, Velencei-tó és Vörs feltárásainak, lelőhelyeinek malakofaunisztikai feltárásában. Jól érzi magát munkaközösségekben, szereti a teammunkát: jól mutatja ezt több mint 25 társszerős publikációja. A sok viszontagságot (többszöri költözés!) átélt egri őslénytani gyűjtemény (alapítója - a neves kövületgyűjtő Legányi Ferenc - után szokták Legányi gyűjteménynek is nevezni!) 1987-ben Gyöngyösre kerül, s a Mátra Múzeum egyik legnagyobb és legértékesebb részévé válik. A gyűjteménnyel együtt kerül át Fűköh Levente is Gyöngyösre igazgatóként. Új tér, új feladatok! A gyűjtemények a Haller-Berényi-Orczy-házba kerülnek. A szubfosszilis malakológiai anyag az ősmaradványokkal együtt a földszintre. A falak kopottak, a raktáraknak sem páratartalma, sem hőmérséklete nem a legideálisabb a gyűjtemények számára. A helyhiány miatt a tárolás is sok kívánnivalót hagy maga mögött. Zsúfolt raktárak, kedvezőtlen munkakörülmények. Mindezek azonban nem érzékelhetőek Fűköh Levente kutatási tempóján, kutatásai eredményességén. Ugyanis ezen időben írja meg első nagyobb munkáját a Nagy-alföldi holocén malakofauna fejlődéséről (Evolution of the Mollusca fauna of the Hungarian Uplands in the Holocene, 1987). A munkát az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete jelentette meg a Holocene Environment in Hungary című tanulmánykötetében. Ezt követi ugyancsak az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete kiadásában egy újabb összefoglaló tanulmánya, a Dunántúl egy holocén medencé16