Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Kiss Péter: Kandra Kabos az egri egyházmegyében

Az Adatok az egri egyházmegye történelméhez с sorozatban foglalkozott le­véltári források közreadásával is. Ennek szerkesztésével 1885-ben bízta meg az éppen tíz esztendővel korábban megalakult Egri Egyházmegyei Irodalmi Egylet. A sorozat első kötetének füzetei még ugyanebben az esztendőben megjelentek. Köztük volt „Az egri főegyház Szent János Könyve" című forráskiadvány is. En­nek kéziratát az Egri Főkaptalan Magánlevéltárában találta meg. Dr. Soós Imre úgy fogalmazott, hogy „A Szent János-könyvben közölt 1476-1486. évi urbáriu­mok pontos adatokat szolgáltatnak az egri püspöki uradalom méreteiről." Ugyan­csak az adatok az egri egyházmegye történelméhez с sorozatban jelent meg az Ordinarius, amely az egri püspöki székhely szertartásrendjét szabályozta. Kandra a mű kiadását a Krakkóban, 1509-ben megjelent kiadásról Simor János hercegprí­más által lemásoltatott szöveg alapján végezte el. Az Ordináriust 1514-ben Velen­cében ismét kinyomtatták. A Magyar Mythológia с könyve 1897-ben Egerben jelent meg, és Pásztor Bertalan adta ki, aki az egri önkéntes tűzoltók parancsnoka, lapszerkesztő és az Egri Kaszinó igazgatója volt. A mű forgalmazója az akkor Egerben könyvkeres­kedő Beznák Gyula lett. E könyv előfizetőinek sorában volt Jókai Mór is. 11 A halálát megelőző időszakban az egri káptalan történetével foglalkozott. E művét azonban már nem tudta befejezni. Kézirata nincs meg, annak sorsa jelen­leg ismeretlen. Még verpeléti káplán volt, amikor 1877-ben a Magyar Történelmi Társulat tag­jai közé választották. A következő esztendőben - ekkor már Hejőbábán lelkipász­torkodott -, a vallás-és közoktatásügyi miniszter a magyarországi műemlékek fenn­tartására létrehozott ideiglenes bizottság kültagjává nevezte ki. 1885-ben a Magyar Archeológiai Társaság is tagjai sorába választotta. A következő esztendőben a Ti­szafüreden működő régészeti társulat tiszteletbeli tagja lett. 1894-ben a Szent István Társulat Irodalmi és Tudományos Osztályának tagjai sorába is beválasztották. Egyike volt 1891-ben azon egrieknek, akik felhívást tettek közzé a Magyar­országi Kárpát-Egyesület Egri Osztályának megalakulása érdekében. Az egyesü­let alakuló ülésén 1891. július 6-án annak egyik titkárává választották meg. Kandrának volt egy négyezer darabból álló gipsz-és pecsétnyomó gyűjteménye, amelyet 1884-ben az egri Líceumi Múzeumnak, másképpen Egyházmegyei Múze­umnak ajánlott fel. 12 Kandra mások mellet levelezett Ipolyi Arnolddal, Borovszky Samuval, Szinnyei Józseffel, Fraknói Vilmossal, Rómer Flórissal, Karácsonyi János­sal, Nagy Ivánnal és még jó néhány ismert illetve közismert korabeli kiválósággal. Mint már említettem 1869-ben szentelték pappá, s a múlttal való foglalko­zást, annak kutatását rögtön első állomáshelyén kezdte. Az egri egyházmegye 11 SZECSKO Károly 2000. 66-67. 12 KISS Péter 1986. 173. 654

Next

/
Oldalképek
Tartalom