Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Kiss Péter: Kandra Kabos az egri egyházmegyében

több kiváló tudós papja volt a kortársa. Az abc sorrendje szerint haladva elsőként Balássy Ferencről kell említést tennem. Ő volt az, aki megírta Heves vármegye történetének I. kötetét. Bartalos Gyula akárcsak Kandra itt a Líceumban lakott. Ide gyűjtötte össze több, mint nyolcezer darabból álló régiséggyűjteményét, amelyet még életében az Egri Érseki Líceum Múzeumának ajándékozott. Egyebek mellet a kaptárkövekkel és a Csörsz-árokkal is foglalkozott. Ő volt az, aki 1898-1899-ben feltárta az egri szépasszonyvölgyi honfoglaláskori leleteket. Kandrával nemcsak egy épületben laktak, hanem jó barátok is voltak. Foltin Jánosról már szó esett, gyűjteményének egy részét ő is az Érseki Líceum Múzeumának ajándékozta. Foglalkozott Kracker János Lukács festő életével és munkásságával is, s erre vonatkozólag is jelentek meg írásai. Taricky Endre tiszafüredi plébános volt az ottani Régészeti Egyesület és Múzeum megalapítója. A kortárs egri egyházmegyei papok közül nem maradhat ki Tarkányi Béla és Mindszenty Gedeon sem, akik mindketten költők voltak. A világiak sorában elsőként Türk Frigyesről, Kandra egyik jó barátjáról teszek említést, akinek írásai a természetről készültek, de foglalkozott helytörténettel is. A városi képviselőtestület őt bízta meg Eger történetének megírásával, ám halála miatt nem készült el a mű. Zalár József költő volt, őt hívták Heves vármegye „aranytollú alispánjá"-nak. Macki Valér a ciszterci gimnáziumban oktatott, a Líceumban pedig művelődéstörténetet tanított hosszú időn keresztül. Eger történetének valamennyien jelentős egyéniségei voltak. Nem véletlen, hogy mindegyikükről van a városban utca elnevezve. Igaz ez Kandrára is: Eger város képviselőtestülete 1927-ben az addigi Kisszala partja nevű utcát Kandra Kabosról nevezete el. A főszékesegyházban minden esztendőben engesztelő szentmise volt lelki üdvéért. Kandra Kabos egy negyed századon keresztül 1881-től - 1905-ben bekövetkezett haláláig - lakott és tevékenykedett Egerben, az egyházmegye és a vármegye székhelyén. Ez az időszak, amikor Eger addigi latin Agria és német Erlau neve mellé egy újabb társul: a „magyar Athén." A tudományos élet színvonalára utaló megtisztelő elnevezés létrejöttének része Kandra Kabos munkássága is. Befejezésképpen 4 sor Csépány László egri joghallgató Kandra halálára írt költeményéből: „Nézd meg őt és elfog a csodálat, Nézd meg őt és mélyen tiszteld, És múltját a jövendő számára Zárold le, mint drága kincsedet."

13 13 Idézi SZECSKÓ Károly 2000. 94. 655