Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Misóczki Lajos: Az észak-magyarországi vendégforgalom a XVII. századig

részre szakadt országot. Térségünkből a felsorolást 'az ország határán álló Dévény sziklavárral és Pozsonnyal' kezdte; következett Sempte, Szered, Stomfa, Máriavölgy. Tíz települést és várat sorolt utánuk, aztán a bányavárosokat, keletebbről ismét tíz települést. „Kassa igen szép és erős vár(os), lakói nyájasak és udvariasak,... jelentékeny kereskedelmi pont, ahová nemcsak magyarok és lengyelek, hanem más népek is összesereglenek" - jegyezte fel,

73 Rozsnyó, Sárospatak, Munkács, Beregszász a keleti részekig következtek további településekkel, végül 'Eger, a püspöki székhely, amely fekvéséről és gazdag környékéről is híres'.

74 Wolfgang Lazius, I. Ferdinánd király térképésze 1556-ban adta ki Magyarország című könyvét.

75 A leydeni Elzevir-cég nyomdájából 1634-ben került ki az a 331 oldalnyi országismertető, amely Agria/Egerről és Vacia/Vácról is szólt.

76 Martinus Zeiller 1646-ban, Ulmban megjelent 421 oldalas országtájékoztatójának vége a fontosabbnak vélt helységeket betűrendben ismertette, például Caschau/Kassát, Comora/Komáromot, Eperies/Eperjest, Fileck/Füleket, Hatvant és Leutschovia/Lőcsét.

77 Johann Cristoph Wagner az országot bemutató könyvét 30 helységről készített rézmetszettel tette még hitelesebbé. A képekkel az utazók érdeklődését az úticélul választott városok iránt még jobban fokozta. Közöttük Kassa, Tokaj, Eger, Fülek, Nógrád, Pozsony és Győr képe található. Ez, az 1684. szeptember 14-én keltezett és Augsburgban, 1685-ben megjelent könyv még a török kiűzése előtti Budát ábrázolta 7 épen álló minarettel. Az előzék kis térkép a könnyebb tájékozódást szolgálta. Az ábrák közül a 10. számú, a tengeren közlekedő utasszállító hajót mutatta be.

78 Az Európában útra kelők, így az errefelé látogatók tájékozódását már egyedi összeállítású földrajzi ismertetők is segítették. Az ulmi Wagner-féle nyomda 1672-ben kiadott, országonként (tartományonként) részletező folyam-, folyó-, sőt patak felsorolásából említjük: Sagiva-Zagywa, Sajo-(Hernatum/Hernád folyóval), Tibiscus-Tissus-Tissa és a Danubius-(Duna), amelyet 18 soros verssel ismertetett.

79 Christophoros Cellarius 1676. évi, Európa nagy vagy valamely esemény folytán nevezetes néhány városát „régi" és „új" ismerettel kiegészítve földrajzi könyvben közölte: Pozsony („főváros"); Nagyszombat, Nyitra mezőváros; Eperjesen gimnázium; Lőcse; Tokajban bor; Egert „1596-ban elfoglalta a török"; Komárom, Esztergom, Buda, Pest város.

80 73 Uo., 533. 74 Uo., 534-535. 75 LAZIUS, Wolfgang 1556. (140) 76 (ELZEVI/E/R), B.et A. 1634. 46^7. 77 ZEILLER, Martinus 1646. 53., 89., 104., 108., 130., 146. 78 WAGNER, Johann Christoph 1685. 6-26. 79 (WAGNER), Tobias 1672. 175., 209., 247. 80 CELLARIUS, Christophoros 1676. 71-72. 604