Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Bodó László: Adatok Kenzić Károly családjának és leszármazottainak a történetéhez II.
hogy megadhassák neki a végső nyugalmat! Nem állítható, hogy minden, az aradi várban állomásozó császári tiszt hajlandó volt az ilyen „üzletekben" részt venni, de volt tiszttársaik „adták el a holttetemeket"! 17 A szemüveg tehát eltűnt! Nem valószínű, hogy Tichy őrnagy durva parancsára felvette volna Knezic tábornok a földről. A tábornok különben is rövidlátó volt. Arra ideje sem lehetett, hogy keresgéljen a földön, s a hóhérsegédek is igyekeztek mielőbb kiszenvedtetni őt, hiszen ezt a parancsot kapták. Igen nagy a valószínűsége annak, hogy a kivégzők valamelyike tehette „rá a kezét". (Készülve Knezic Károly honvéd tábornokról írandó könyvemre, feldolgoztam Batthyány és az aradi tizenhárom 1849. október 6. című, Temesváry Ferenc által összeállított könyvet is, amely é. n. jelent meg Budapesten, feltehetően a XIX. század végén. Úgy emlékszem, hogy ez a könyv közölte azt is, mely szerint vagy Tichy őrnagy, vagy valamelyik hóhérsegéd rátaposott volna a szemüvegre, illetőleg Tichy őrnagy taposta volna szét, hogy ezzel is kifejezze Knezic Károly iránti gyűlöletét. E tanulmány hitelének érdekében újra akartam olvasni a könyvet, amit azonban nem tehettem meg. A hadtörténeti szakkönyvtár egyik munkatársa sajnálattal közölte velem, hogy a könyv eltűnt, s ne is számítsak egyelőre arra, hogy előkerül!) Knezic Károly vértanú tábornok első jelentősebb kutatója, az egri Breznay Imre egyetlen tanulmányában sem szól arról, hogy Pléva Balázs elvitte volna Kapitány Katalinnak (a tábornok feleségének) a szemüveget is. Részletesen ír viszont a levélről és a jegygyűrűről, amiket viszont átadott. Valószínűsíthető, hogy Knezic Károly vértanú tábornoknak két vagy több szemüvege is lehetett. Hihető az is, hogy látása - ha lassan is - romolhatott annyira, hogy régebben csináltatott szemüvege(i) már csak nehezítették munkáját, így azt, azokat otthon hagyta. S ezért maradhatott Grober Ivánra, Knezic Károly unokájára, Grober Évára (Bitskey Aladárnéra) a még Egerben élő dédunokára, illetőleg fiára: Istvánra, a debreceni egyetem tanárára, az ükunokára! Ez a szemüveg azonban nem azonos az „aradi" szemüveggel, amit elpusztított az önkény, ahogyan vértanúvá magasztosult viselőjét is! Az „aradi" szemüvegnek ez a kikutathatott története. Mikor született a Bombin ragadványnév? 1999-ben jelent meg az Adatok Knezic Károly családjának és leszármazottainak történetéhez с tanulmányom első része, amelynek lektora dr. Csiffáry Gergely volt.' 8 Lektorom a következőket ajánlotta figyelmembe! Véleménye szerint Knezic Károly felesége édesapjának, Kapitány Mihálynak a ragadványneve (Bombin) inkább származásával függ össze, mintsem közérdekű megbízatásával, az egri járási katonai gondnoksággal. 19 Erről a kérdésről személyesen is vitatkoztunk, felsorakoztatva mindketten érveinket. Akkor elfogadhatónak tartottam lektorom állítását, de elhatároztam, hogy a „végére járok a dolognak". Lektorom kifejezte azon véleményét is, hogy kívánatos lenne 17 Lásd Az aradi vértanúk albumát (szerk.: Varga Ottó). 1893. - A szerkesztő pontosan tájékoztatja az olvasót arról, hogy a vértanúk tetemeit a hozzátartozók, illetőleg megbízottaik mennyiért válthatták, váltották meg. 18 BODÓ László 1999. 285-310. 19 BODÓ László 1999.290. 170
