Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Bodó László: Adatok Kenzić Károly családjának és leszármazottainak a történetéhez II.
többet is megtudni a Kapitány családról, különös tekintettel arra, hogy volt-e a családnak több gyermeke, vagy csak egy leánya, aki Knezic Károly felesége lett? Milyen szerepe volt Kapitány Mihálynak - azon túl, hogy az egri járás katonai gondnokságát látta el - Eger város közéletében, illetőleg az egri nem egyesült görögkeleti ortodox szerb egyház hitközösségében és a város szerb (rác) lakosságának képviseletében? Egyidejűleg lektorom azt is közölte, hogy 1981-ben jelentős mennyiségű iratanyagot adtak át a szentendrei szerb ortodox püspökségnek, amelyek eddig az egri Mirai Szent Miklós parókia tulajdonát képezték. 2000 februárjában felkerestem a szentendrei szerb ortodox püspökség irattárát. Szerencsémre igen készséges férfiakra leltem, akik ugyan kissé elcsodálkoztak jövetelem tárgya felett (mert egyik sem volt levéltáros, netán kutatótörténész), de mindent megtettek azért, hogy náluk eredményre jussak. Vukovits Koszta művészettörténészmuzeológus vett szárnyai alá, s közölte, hogy a levéltáros csak áprilistól szeptember végéig tartózkodik Szentendrén, de ő kalauzom lesz a levéltárban. Ugyan a közel 20 évvel ezelőtt átszállított okmányokról nem tudott, de a kezembe adott egy 1832-38 között vezetett születési-keresztelési, házassági és halotti anyakönyvet, amelyben az egykori parochusz ószerb nyelven és írásmóddal vezette be az adatokat. 20 Az anyakönyv elején a következő bejegyzéssel találkoztam: „... Eliszaveta Kapetan, Mihály felesége egri lakosok lettek Csobanovic Mihály, felesége Katalin Pál nevű gyermekének keresztszülei, akik ugyancsak egri lakosok... " 2[ A bejegyzésből az alábbi következtetések vonhatók le. A keresztszülők azonosak Kapitány Mihállyal és Kalló Erzsébettel, noha a Kalló családnév hiányzik a bejegyzésből. Erzsébet asszony halotti anyakönyvében neve így található: Kapitány-Bombin Erzsébet. 22 A férjhez ment leányok ugyanis férjük családnevét „vették fel". így és ezért nem lehetett megtudni a kis újszülött: Pál édesanyjának leánykori nevét sem. Kapitány Mihálynak ekkor, 16 évvel a forradalom előtt, még nem volt ragadványneve. A keresztelési anyakönyvben a parochusz ugyan Kapetan-nak írta családnevét, Vukovits Koszta szerb nemzetiségű muzeológus-műtörténész megnyugtatott, hogy mindkét családnévalak (Kapetan, Kapitän) ugyanazt jelenti (Kapitány), csak az első megőrizte eredeti alakját (Kapetan), az utóbbi pedig hasonult a magyar nyelvkörnyezethez (Kapitän). Kapitány Mihály ragadványnevet - nagy valószínűséggel -járási katonai gondnoki szolgálatából (közéleti megbízatásából) származtathatjuk. Valósnak kell tehát minősítenünk Henkey-Hőnig Katalin asszony ezzel kapcsolatos közlését, amelynek a lényege az, hogy a leszármazottak hagyományőrző, a család múltját, annak szellemiségét tudatosan őrző következetességét a lehetséges mértékig hitelesnek tekinthetjük! 23 20Arhiv Szrpszki Pravoszlavne Oparkije Budinszke Szentendrija 1832-1838. (Az ortodox parochusz az anyakönyv lapjait nem számozta meg. A születési és keresztelési bejegyzések az anyakönyv első harmadában találhatók, a második harmadban a házassági, az utolsóban pedig a halotti bejegyzések lelhetők meg. A továbbiakban: Arhiv Szrpszki.) 21 Arhiv Szrpszki első harmad. - Lásd még BODÓ László 1999. 307. 22 BODÓ László 1999. 290. 23 BODÓ László 1999. 293. - Henkey-Hőnig Katalin (Poddany Alfonzné) Budapesten, a Kékgolyó u. 1/b. szám alatti ház negyedik emeletén lakik. 171
