Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Veres Gábor: Velkenye. Egy barkó község történeti-néprajzi vizsgálata

Veres Gábor VELKENYE Egy barkó község történeti-néprajzi vizsgálata Velkenye rimamenti, többségében magyar lakosságú falu. Az 1967-ben megkezdődött „palóc-kutatásnak" nevezett tudományos program húsz kutatópontja közül az egyik a Velkenyével szomszédos, s jelen tanulmányban ezzel párhuzamosan vizsgált Sajópüspöki volt. Az 1989-ben napvilágot látott négykötetes palóc monográfia Velkenyével kapcsolatban is számos adatot közölt

1

. A palóc kutatás a Barkóságot nem kezelte önálló néprajzi csoport vagy alcsoportként. A gyűjtés minden megkülönböztetés nélkül e területre is kiterjedt. A barkók kutatásának mindmáig egyedülálló, szerteágazó vizsgálatokra épülő kötete Paládi Kovács Attila monográfiája

2

. A palóc-barkó kulturális viszony további elemzéséhez is szeretne e tanulmány hozzájárulni. Az Ujváry Zoltán által kezdeményezett és patronált Gömör-kutatás keretében a hajdani vármegye több településéről készültek már tanulmányok. Velkenyén is gyűjtöttek etnográfusok, folkloristák nagyobb szakterületek vizsgálatához. (Dám László, Erdélyi Zsuzsanna,) A község viszonylagos zártsága miatt a néprajzi vonatkozású témák gazdag tárházát kínálja az érdeklődőknek, de átfogó elemzés eddig nem készült róla. A gyűjtések jelentős részét 1993-94 esztendőkben végeztem. A kutatást a falu vezetősége is kedvezően fogadta, Thuza László polgármesterrel az élen. A község legidősebb embere, a 89 éves Fehér Béla bácsi nagyon sokat segített azzal, hogy valamennyi - általam felkeresett családban - az adatközlőknek személyesen bemutatott, feloldva ezzel az idegen felé megnyilvánuló bizalmatlanságot. Emellett ő maga és felesége is kiváló adatközlőnek bizonyult. Tanulmányom célja - az összehasonlító vizsgálaton túl - az lehet, ami miatt Fehér Béla bácsi is fontosnak tartotta munkámat: megőrizni írásban a fiatalok, az utókor számára azokat a tradíciókat, szokásokat, melyek a hagyományos faluközösség bomlása miatt már nem örökítődnek át szóban úgy, mint a korábbi századokban. Jelen tanulmány - a terjedelem korlátozottsága miatt - a település néprajzának csak néhány területét érinti. Sajópüspöki és Velkenye: egyházi tulajdonú falvak A tanulmány kezdetén érdemes kiemelni azt a párhuzamot, amely e két település között számtalan területen észlelhető. Velkenye és Sajópüspöki története szinte teljesen öszszeforrt. Ez nemcsak a földrajzi közelségből adódik - szomszéd falvakról van szó - ha1 BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok II. 230, Palócok IV. 146-147, 195. 2 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1982. 5. 329