Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Misóczki Lajos: Adatok Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmához 1918-ig

Misóczki Lajos ADATOK GYÖNGYÖS ÉS A MÁTRA IDEGENFORGALMÁHOZ 1918-IG /. Vendéglátás a 17. század végéig A feudális időszak évszadaiból kevés forrás maradt, amely a vendéglátásra utal.

1 Jobbágy vagy szolgarendu személy legfeljebb a szomszédos településig ment, többnyire gyalog, saját ügyet intézni, vagy földesura megbízását végrehajtani. A nemes lóháton, ritkábban kocsin közlekedett; vagy a rokonsága, vagy a vármegye, vagy az ország ügye szólította el otthonából. A kereskedők és nemes urak küldöncei voltak, akik vállalták, hogy hosszabb útra és több napra is elhagyják otthonukat. Noha Gyöngyös 1334-ben városi jogot kapott, amely lehetőséget nyújtott valamelyes léptékű középkori fejlődéséhez, nem tudunk helyi vendéglátásról, vendégfogadó működéséről. Pedig a PásztóEger, a Pest-Hatvan-Eger és a Jászság-Mátra útvonalak kereszteződésében levő város a felsorolt kereskedelmi utak növekvő forgalmának is köszönhette virágzását a mind jelentősebb bortermelése mellett. A kalmárok általában csoportosan, gyakran fegyveres kísérettel járták a rossz minőségű utakat, lóháton. Fedett szekereik nemcsak az áruikat, hanem őket is védték az időjárás viszontagságaitól. Élelmet a helyi lakosoktól vásároltak, lovaikat a város melletti legelőkön legeltették."

3 A török 1544, majd 1552-től több alkalommal is pusztította Gyöngyöst. Bár a török korban több kiváltságlevél is kezeskedett a város biztonságáért, gyakorta dúlták a martalócok. Fejlődése annak ellenére is megtorpant, hogy khász város, szultáni birtok lett.

2 A volt földesurainak és a töröknek járó adón felül gyakran fizetett a királynak és az erdélyi fejedelemnek is. Ha kereskedők, vándor prédikátorok érkeztek, a városháza udvara, illetve az utóbbiaknak az 1550-es évektől a református gyülekezet adott menedéket. A török hatóság nem akadályozta a nagy vásárok tartását, vagy 1. Ez a tanulmány része Heves megye idegenforgalmáról szóló nagyobb terjedelmű feldolgozásnak. l/a. MOLNÁR József 1970, 4. A hazai idegenforgalom összefoglaló áttekintésére L. ANTALFY Gyula: A honi utazás históriája, 1943; В ALLAI Károly: Magyar korcsmák és fogadók a XIII-XVIII. században, 1934; BALLAI Károly: A magyar vendéglátóipar története, 1943; BÁRSONY Oszkár: Utazás és idegenforgalom tegnap, ma és holnap, 1934; GYÖMREI Sándor: Az utazási kedv története, é. n. ; KLAUDI József: Az európai legelső nemzeti utazási iroda története, 1943; KOVÁCS László-TAKÁCS János: Az idegenforgalom alakulása és fejlődése Magyarországon 1945-1965, 1965; MARKOS Béla-KOLACSEK András: Idegenforgalom, 1961; PETNEKI Áron: A magyarországi gyógyfürdők idegenforgalma és vendéglátása a 18. század végén és a 20. század első felében 1982. 2. Gyöngyös város becsületes tanácsa elhatározta, 1984, 3. 207