Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Misóczki Lajos: Adatok Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmához 1918-ig

a gyöngyösi kereskedők távoli utazását.

3 Az évenként 2-3 alkalommal tartott vásárokon távoli vidékekről is érkeztek terménnyel, állattal, iparcikkekkel. A nagy vásárhely Gyöngyös és Gyöngyöspüspöki között terült el, kívül a hevenyészett városfalon.

4 Ott létesült az Angyal vendégfogadó is, amelyet feltehetően még az 1400-as években épült földesúri otthonból vagy egri püspöki magtárból alakítottak át.

5 (A Mátra Múzeum egyik, 1936. december 31-én kelt jegyzőkönyvi leltára szerint a múzeum gyűjteményéhez tartozott az az ember nagyságú, fából faragott angyalszobor, amely az 1904. évi tűz során erősen megrongálódott, és a fogadó helyreállítása után már nem helyezték vissza a bejárati homlokzatra.

6 A fogadó erről az angyalszoborról kaphatta a nevét még a 17. században, ennélfogva lehet az is, hogy valaha egyházi épület, kápolna állt a helyén.) Kétségtelen, hogy a város elöljárói semmilyen katona beszállásolását nem engedték a lakossághoz, helyette a fogadókba irányították. Az ott nyújtott bőséges ellátásért nemcsak fizettek, hanem a lakosságot is megkímélték a zaklatásoktól a portyázó hadfiak. Az említett Angyal fogadóban vagy csárdában a polgári utasok, a Vörös Ökörben a katonák, ha megüresedett más vendégek kaptak helyet.

7 Ha a csárdákat a portyázó martalócok miatt bezárták, az utasok a ferencesek kolostorában kaptak szállást: „(A) hivatalosan utazó török tisztviselők, sőt jobb keresztény kereskedők és utasok is nagyon szerettek a barátoknál megszállni, akik a vendéglátás elől nem térhettek ki."

8 A török uralom 1687. december 17-20. között végleg megszűnt Gyöngyösön. Az újjáépítés szembetűnő eredményeket hozott, bár Gyöngyös földesúri fennhatóságú mezőváros maradt. Élénkülő gazdasági fejlődését jól mutatja a felvidéki vásárok sorába iktatott Bertalan-, Erzsébet- és Orbán-napi nagy vásárai. Ötven év múltán ezek az országos vásárnapok közé is bekerültek.

9 A 17. század végén létesült az Oroszlánhoz címzett vendégfogadó a Búza piactéren a jelentőssé nőtt fogadói igény kielégítésére. Később már az átutazók egyre gyarapodó száma miatt a fogadókban állandósult a vendéglői élet. 1700-ban a fertálymesterek állandó őrökkel vigyázták a három csárdát, nehogy a lakomázó vendégek „borossan fel gyújtván az épületeket, rongállódgyék az maga váross is."

10 Kiemelkedő szerepet játszott a gyöngyösi vendéglátás bővülésében a postaállomás. A Helytartótanács még 1679-ben felállította Buda-Pest-Aszód-Hatvan-GyöngyösVerpelét-Eger-Tibolddaróc-Ónod érintésével azt a postavonalat, amely Tokajig vezetett." Mivel a törökök ritkán fosztogatták a postaküldeményeket és az utasokat sem bántották, az állandó forgalom egyre nőtt. Gyöngyösön a postaállomás 1690-ben 31, 1695-ben 401, 1700-ban 559 utast fogadott, közöttük „külhoniakat" is.

12 3. DANKÓ Imre 1974, 287-306. és SZAKÁLY Ferenc 1990, 122-145. 4. MOLNÁR József 1970, 4. Napjainkban ez a Sláger ABC Áruház környéke a Pesti úton. 5. Uo., 4. A 15-17. századi tulajdonosait nem ismerjük. Feltehető, valamely itteni főúr alapítása volt. 6. HONTERT Rezső 1966, 4. 7. Uo., továbbá HML, Gyöngyös Város Tanácsának ülésjegyzőkönyvei, V-101/a., 1., 16511693. év, 2. köt., 3. lev., 1697. okt. 30. 8. BACHÓ László, DEZSÉRI 1941, 181. hiv.: REIZNER János: Szeged története, L, 120. 9. BÉL Mátyás 1968, 102. 10. HONTERT Rezső 1966, 4. Ma az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát épülete van a helyén a Koháry utcában. 11. SUGÁR István 1984, 229-230. 12. HONTERT Rezső 1970, 4. 208