Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Patek Erzsébet: A Szabó János Győző által feltárt „preszkíta” síranyag. A Füzesabony–mezőcsát típusú temetkezések újabb emlékei Heves megyében
Patek Erzsébet A SZABÓ JÁNOS GYŐZŐ ÁLTAL FELTÁRT „PRESZKÍTA" SÍRANYAG A Füzesabony-Mezőcsát típusú temetkezések újabb emlékei Heves megyében Kedves kollégánk, Szabó János Győző az egri múzeumban töltött évei alatt igen sok ásatást végzett és hatalmas mennyiségű leletanyagot tárt fel. Váratlanul korán bekövetkezett halála nem tette lehetővé számára, hogy valamennyi felszínre hozott emléket, emlékcsoportot feldolgozzon és publikáljon. Ebben a dolgozatban az ő ásatásaiból származó Füzesabony-Mezőcsát típusú sírleleteket adjuk közre. Ma Füzesabony-Mezőcsát típusú temetkezéseknek nevezzük a késő bronzkor azon sírjait, amelyek több fontos szempontból is eltérnek a Kárpát-medence többi, azonos korú emlékétől, és a Kaukázus-pontusi kapcsolatokat tükröznek. A Kárpát-medencében az ilyen típusú temetők legtöbb lelőhelyén Szabó János Győző ásott. Az általa feltárt régészeti forrásanyag értéke és fontossága szinte felbecsülhetetlen. Felszínre hozásuk érdekében Szabó János Győző kollegánk jelentős, hatalmas munkát végzett a legnehezebb körülmények között is, önmagát nem kímélve. Szeretett, kedves kollegánk a különböző nehézséggel küzdő tereprégészetből ugyancsak kivette a részét az 1950-es évektől kezdve munkásságának utolsó idejéig. Ásatási naplóit olvasva is számos jelét látjuk annak, hogy az ásatások körülményeinek technikai és anyagi hiányosságait mily gyakran pótolta saját megfeszített munkájával és a munkaidejének végletekig menő meghosszabbításával. Feljegyzéseiből sugárzik komoly lelkiismeretessége, valamint az, hogy a legnehezebb körülmények között is a tudományos problémák, a leletanyag történeti jelentősége érdekelte: ez sarkallta ásatási munkájában is. Régészettudományunk súlyos vesztesége, hogy nem érhette meg azt az időt, amikor már az egri múzeum nyugodtabb munkafeltételei között fel is dolgozhatta volna ásatásainak anyagát, elmerülve e régészeti emlékek történeti értékelésében. Ezt sajnálatosan korán bekövetkezett halála akadályozta meg. Az 1960-as években Szabó János Győzővel együtt úgy terveztük, hogy a Heves megyei és a Borsod megyei Mezőcsát környéki temetőket közösen fogjuk feldolgozni. Mindkettőnk különböző elfoglaltságai miatt erre nem kerülhetett sor. Most az ő ásatási jegyzőkönyveinek, dokumentációinak felhasználásával - az ő végső akaratának megfelelően - teszem közzé az általa Heves megyében feltárt késő bronzkori csontvázas temetkezési emlékeket. Ezeken az ásatásokon magam nem vettem részt, kivéve Maklár, Koszperium 1962. évi feltárását, amikor Kalicz Nándor és én is együtt dolgoztunk Szabó János Győző kollegánkkal 3 héten keresztül, más oldalról pedig Szabó János Győző jelen volt a mezőcsáti kutatásokon néhány napig 1961-ben és 1962-ben. Ebben a dolgozatban közölt helyszínrajzok és sírrajzok (30-40 táblák) Szabó János Győző rajzai és vázlatai alapján készültek. Az ő ábráinak adatait kiegészítettem az ásatási jegyzőkönyvek és ásatási fotók információival. Ilyen kiegészítésekre elsősorban a méretarányok és a tájolás rekonstruálásánál volt szükség. A felszínre került tárgyak ábráit (2-29. sz. táblák) D. Lacza Márta és Dékány Ágoston készítette 1986-ban és 1987ben az egri múzeumban őrzött leletek alapján. P.E. 61
