Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Patek Erzsébet: A Szabó János Győző által feltárt „preszkíta” síranyag. A Füzesabony–mezőcsát típusú temetkezések újabb emlékei Heves megyében

A Szabó János Győző által Heves megyében feltárt temetkezési emlékek katalógusa Füzesabony, Kettős-halom A lelőhely néhány km távolságban fekszik az Öregdombtól, ahol Tompa Ferenc egy bronzkori temető területén a kutatás számára nagy jelentőségű csontvázas sírokat is feltárt.

1 A füzesabonyi Kettős-halmon Szabó János Győző 1960-tól 1971-ig végzett leletmentő ásatást megszakításokkal.

2 A lelőhelyen homokbányászás folyt, ami Szabó önfeláldozó munkája ellenére is több sírt tönkretett. Az i. e. 8. századba sorolható csontvázas sírok mellett a bronzkori Füzesabonyi kultúra, és a szarmata kor sírjai is előkerültek. A sírok számozása az előkerülés sorrendjében történt, így a minket érdeklő sírok számozása nem folyamatos. A sírmélységek adatai a sírgödör elszíneződésének jelentkezésétől a sírfenékig mért értékek. Szabó megfigyeléseit az ásatás folyamán részletesen rögzítette a naplóiban. Ő maga is átlagon felüli ismeretekkel bírt az antropológia terén, így a feltáráskor tett megfigyelései a csontvázakra vonatkozólag alaposak, megbízhatóak. Gondoskodott azonban arról is, hogy az antropológiai anyagon specialisták is végezzenek vizsgálatokat. így K. Éry Kinga morfológiailag vizsgálta az embertani anyagot, míg Lengyel Imre orvos kémiai és szerológiai vizsgálatokat végzett. Lengyel Imre két alkalommal is vizsgálta a leleteket különböző módszerekkel. Több esetben is eltérő eredményekre jutott, az eltéréseket megindokolta. E dolgozat 1. sz. mellékletén bemutatunk egy táblázatot, amelyet Szabó János Győző készített és mellékelt a Nemzeti Múzeumba benyújtott ásatási dokumentációja kiegészítéseképpen. Ezen a táblázaton feltüntette Éry Kinga és Lengyel Imre meghatározásait, valamint megjelölte azt is, hogy az ő véleménye szerint a síregyüttesek összetétele alapján milyen nemre lehet következtetni. Ezt a táblázatot a Szabó által elkészített eredeti formájában adjuk közre. A sírok állatmellékleteit Szabó kérésére Bökönyi Sándor vizsgálta. A síregyüttesek közlésénél az ő adatai szerint tüntettük fel az állatmellékleteket. 3. sz. sír. Elpusztult sír maradványa. Tájolás: Ny-K. A csontváz neme: nő; kora: maturus-adultus. A sírból hátoldalukon füleccsel ellátott bronzkorongok kerültek elő a jobb bokánál, valamint állati csigolyák a bal térd közeléből. 6. sz. sír. Tájolás: DNy-ÉK, a koponya délnyugaton. A váz nyújtott helyzetben a hátán fekszik. Neme: nő. Sírmélység: 165 cm. Mellékletek: Nagy edény a bal alsókar mellett; csontlemez a bal lábfejtől északra; egyik felületén csiszolt lapos kődarab (megmunkálatlan oldalán fekszik); juhcsontok a csontlemeztől északra, a bal felsőkar közelében. (4. t. 1-3., 29. t. 2., 30. t. 1.) 10. sz. sír. Tájolás: Ny-K, a koponya nyugaton. A váz nyújtott helyzetben fekszik. Neme: nő. Kora: maturus. Sírmélység: 99 cm. Mellékletek: Edénycserepek a koponyánál; csontlemez a cserepek alatt; bronzkarika a jobb könyök külső oldalánál; két db bronzgomb, amelyek a belső oldalukon fekszenek. Közülük az egyiket a j obb bokacsontok felett, a másikat a jobb bokacsontok alatt találták. (4. t. 4-8., 29. t. 3., 30. t. 2.) 11. sz. sír. Ny-K irányítású, nyújtott helyzetben fekvő férfi csontváza. Sírmélység: 110 cm. Mellékletek: Nagy edény cserepei és mellettük marhacsontok. 11. sz. sír. Ny-K irányítású, nyújtott helyzetben fekvő férfi csontváza. Sírmélység: 110 cm. Mellékletek: Nagy edény cserepei és mellettük marhacsontok. 1. TOMPA Ferenc 1934/35. 96. 2. SZABÓ János 1962a. 259-260. 62