Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Dancza János: Nevezetesebb egri árvizek a helyi sajtó tükrében

így a káptalan udvarban levő két tiszttartó és a cselédek lakásait is. Itt a tűzoltók mentették a bútorokat, élelmet a padlásra. A környező kis utcákban a katonák nyújtottak segítséget a rászorultaknak. Ennek a víznek a nyúlványa az Irgalmas kórház 3 alacsonyabban fekvő pinceablakán át beömlött a kórház pincéjében, ahol a kórház vízvezetékét és villany világítását ellátó motorok el voltak helyezve,

38 s így a kórház orvosai szinte tétlenségre voltak ítélve. Ez a víznyelv itt a Kígyó utcán

39 és a mai Markhót utcán át találkozott a patakmeder vízével s így teljesen körülzárta a mai 1. számú általános iskola helyén állt, régi Binét-féle házat. Néhány ijedt kofa ennek a háznak a padlására menekült, s bár a víz itt nem volt mély, mégis egy rendőrnek kellett szárazra rakni őket. A víz magasságát megítélhetjük abból, hogy ezúttal sem a kórházba, sem a gyógyszertárba nem hatolt be. A piac (Dobó tér) 9 órakor még nem kapott vizet, de a kofák már sietve mentették áruikat. A csatornák rácsozatán nemsokára felbuggyant a víz. Most volt idő a védekezésre, s a kereskedők az üzletek ajtóit és a pinceablakait trágyás szalmával és minden egyébbel iparkodtak eltorlaszolni. Először a húspiacnál

40 tört fel a csatornák rácsain át a víz, de ugyanitt az éles kanyarodónál megtorlódó víz nemsokára átlépett az alacsony partfalon is. A Kaszinó utcán

41 majdnem a Fő utcáig ért, de az alacsonyabb fekvésű Szt. János és Érsek utcákat végig elöntötte. A Piac utcában

42 egészen a Müller-féle üzletig,

43 s a Jókai Mór utcában a 6. sz. házban levő Dobó István nyomdáig ért. „... A városháza előtt hasig merültek el benne a lovak és magasan áll a polgári leányiskola előtti részen is, ahol egészen a vármegyeház kapujáig hatol és csak a barátok hídjának magas íve emelkedik ki belőle. A polgári leányiskola udvara teljesen víz alatt áll és a kerítésfalat beszakította a víz, a piaci boltokba mindenütt behatolt. Beomlik és nagyon sok kárt tett a pincékben, ahol a kereskedők áruikat felhalmozták. A kereskedelmi részvénytársaság új épületének pincehelyiségeit is elárasztja, nyolcvan centi magasan áll ott a víz és szivattyúkkal kell eltávolítani. .. .A húspiac utca

44 szintén mélyen fekvő pontja a városnak, itt igen magasan állott a víz és a húspiac utcai üzletekben némely helyen még a pultot is ellepte. Még a Dobó téren is van víz

45 és az Újvilág utca

46 egy részén is. De az új zsidótemplomig

47 már nem hatolt el az ár." A Klapka utcai hídnál egy hadnagy parancsnoksága alatt a katonák csáklyákkal húzgálták ki azokat a súlyosabb tárgyakat, amelyek veszélyt jelenthettek volna a hídra. „.. .Ezen a periférián fekszik a lakatos és lemezáru gyár is, közel a patakhoz, eléggé mélyen fekvő ponton. Itt hamarosan magasra nő a víz, körül fogja a műhelyeket, úgyhogy a tűzoltók és mentők az ablakon át hozzák ki a bútorokat, munkásnőket, természetesen a munkát be kellett szüntetni." Beszüntették a munkát a dohány gyárban is, mert a dolgozók aggódtak hozzátartozóik és ingóságaik miatt. A Kertész utcából sokan a magasabban fekvő Makiári útra húzódtak fel, a víz azonban csak néhány kertbe folyt be. Ellenben a tihaméri állomás alatt levő vasúti hidat úgy összehajlította, mint egy forgácsot. Érdekes, hogy a cikk nem említi meg, hogy az ár elsodorta a Hadnagy utca fahídjának a felét. Ennek az árvíznek szemtanúja és mint a Lakatos és Lemezáru gyár dolgozója részt vettem az üzem vasárujának a mentésében és így a riport néhány állítását is helyesbíthetem. A lap a Knézich K. utcának a káptalan udvari részét, mint a város legmélyebb pontját tünteti fel, ahol hónaljig ért a víz. „Ezek a város legmélyebb pontjai és az 1878-iki nagy árvíz alkalmával is itt volt a legmagasabb a vízállás. Különben a szemtanúk elbeszélése szerint a 78-iki nagy árvíz alkalmával sem zúdult ilyen nagy víztömeg a városra, mint most, jóllehet akkor a víz a főutcán is derékig érő volt és egy darabon a fölfelé vivő lejtős utcákba is felkapaszkodott. Ennek azonban nem a víz nagy tömege volt az oka, hanem az, hogy az érsek-kertnél a pataknál épített két nagy kőfal és az érsek-kerti, ma már lebontott mellvédes kőhíd útját állotta az árnak és felduzzasztottá úgy, hogy az árvíz csak akkor folyhatott le, amikor a víz a kőfalat kidöntötte, szabad utat kapott magának. 25 Az Egri Múzeum 385 *