Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Dancza János: Nevezetesebb egri árvizek a helyi sajtó tükrében
Téved a riporter, mert az 1878-as árvíznél figyelembe vehető s a város legmélyebb pontja a mai Bajcsy Zsilinszky utca 17—19. sz. ház környéke volt, ahol akkor 3 m 21 cm vízállást mértek, a káptalan udvar kapuján pedig 2 m 43 cm-t. Az azóta történt útrendezések során a városháza nagykapujának a környékén az úttestet, ill. a járdát is megemelték. Téves a 78-as nagy árvíz szemtanúinak az az állítása, hogy akkor csak azért volt magasabb vízállás, mert az érsek-kerti fal visszaduzzasztotta. A 78-as árvíz átszakítva a védgátat az első hatalmas erejű rohamával bedöntötte az érsek-kerti falat s így kb. 80 méter széles szabadutat nyert, amihez képest a 8—9 méter hosszú híd már elenyésző akadályt képezett. De igazolják a mondottakat az alábbi adatok is. A 78-as árvíz reggel 4 órakor lépett ki a medréből és folyt a Cifrakapun át a városba. Hat órakor már 3 m 20 cm magasságban zúdult át a hídnyílásnak is megfelelő nagyságú kapun és ömlött a város belseje felé. Fél hétkor törte át a védfalat 44 m hosszúságban és csak két óra múltán húzódott vissza a medrébe. Vagyis a víz négy és fél órán át volt a medrén kívül úgy, hogy a belvárosban közben elérte a 3 m 21 cm magasságot, míg az 1913. árvíz délelőtt 11 órakor tetőzött és déli 12 órakor úgy húzódott vissza a medrébe, hogy a mai Dr. Sándor Imre és a Széchenyi utca sarkára ki sem jutott, ahol a 78-as árvíz nem „derékig ért", hanem 1 m 79 cm magas volt. A káptalan udvar környékén maximum 70 cm magas vízállás lehetett, mert különben betört volna az I. sz. kórházba, és az akkor még működő gyógyszertárba is. Ami a Lakatos és Lemezáru gyárat illeti, reggel 6 órától 10 óráig 140 munkás rakta a munkapadokra és a magasabban fekvő raktárhelyiségekbe a vasárut, úgyhogy ide egyetlen tűzoltó sem kellett, s a munkásnők a galvanizáló műhelyben levő anyagnak a munkapadokra és a polcokra való felrakása után kisebb víztócsák elkerülésével eltávoztak az üzemből, ahonnét egyetlen bútordarabot sem kellett az ablakon át menteni. A víz itt is a csatornák rácsain át öntötte el az udvart és a műhelyeket, ahol kb. 40 cm magasságot ért el. Téves tehát a cikknek az az állítása, hogy az üzemből a bútorokat és a munkásnőket az ablakon át mentették ki a mentők. Az Egri Újság ugyanebben a számában 48 „Mi okozta Egerben az árvizet?" cím alatt külön cikkben foglalkozik a kérdéssel. Két tényezőt emeltek ki. Az első a barátok hídja, ami Bárány Géza mérnök szerint a szűk nyílásával és boltíves szerkezetével erősen visszaduzzasztotta a vizet. Ezt a cifra malomnál és a barátok hídján mért apadási szintkülönbségekkel mutatta ki. A második akadályt az összelapított tihaméri vasúti hídban, ill. annak a szűk nyílásában jelölte meg. A város már régen tervezte a barátok hídjának a lebontását, de nem volt rá 20—25 ezer koronája. A MÁV-nak átírtak, hogy nagyobb áteresztő nyílású vasúti hidat építtessen. Az árvíz következtében a várost 120 ezer korona kár érte, s a magánosok kárát félmillió koronára becsülték. Igen tekintélyes állami károk keletkeztek az 1878-as árvíz után épült műtárgyakban. Ilyen elsősorban az Eger—Putnoki vasútvonal Szarvaskő környékén történt megrongálása, ahol a vasúti síneket az árvíz több helyen alámosta s az alagútnak a falu felé eső vasúti hídját és tartó pillérét is lerombolta. Itt a szorost átszelő vasúti sínek és talpfák a levegőben lógtak. A Putnokról Egerbe igyekvő vasúti szerelvény ennek következtében az alagútba szorult, mert mire vissza akart tolatni Mónosbélre, a hátánál is felszaggatta a síneket. Szerencsére a vonatnak egyetlen utasa egy ügynök volt, aki kedélyesen fogta fel a dolgot. A műutat ezen a völgyön több helyen súlyosan megrongálta a víz, ami mindenütt kidöntötte a távíró és telefon vezetékeket tartó póznákat is. Az Egri Újság augusztus 10. száma „Védőgátak-bizalomból" című cikkében élesen bírálja az 1878-as árvíz után alakult Patakszabályozó-bizottságot. A cikk gúnyosan írja: „Most már nyugodtak lehetünk, nem lesz többet árvíz Egerben, mert ma a képviselő testület a patakszabályozó-bizottságnak bizalmat szavazott. .. .Azt hisszük, hogy harmincöt év éppen elég386
