Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában I.

hogy egy-egy nemzetet ne nyomhasson el gazság, orvtámadás ? (Lengyelország. Az osztrák politika velünk szemben. Az oláhok ahogy elnyomják a közéjök vándorolt magyarokat.) (1903.) " A c. cédulán : „Egy törvénynek szeretnék szerzője lenni: mások szegényítésével senkinek meggazdagodnia ne lehessen." Az f. cédula szövege: „Alig tízmillió magyar, az is szegény és rab, és úgy gondolkodik, mintha gazdag és szabad volna. Politikai lidérctüzek. 1912. XI. 23. " A g. jelű cédula : „Kürschner Adolf morva cukorgyáros (zsidó) mint a mai lapok írják, 800 ezer koronán vett magának báróságot. Eleinte osztrák báróságot akart venni egy millió koronán, de azután magyar báróságot olcsóbban kapott. Tehát nem annyira báró akart lenni, mint inkább méltóságos úr. — Ma mikor az országot annyi teher nyomja, mért nem gondol a kormány arra, hogy egy tucat új jelzőt találjon ki. P. finom, derék, erkölcsös, ragyogó, óriás, ősmagyar, felkent, gyémánt, szavaszent, halhatatlan, becsületes. Ez utóbbi cím lehetne, mint a titkostanácsosság, kétféle. S ezeknek a címeknek a tarifáját a gótai almanach hirdetései között lehetne nyilvánosságra juttatni és más olyan helyeken is kifüggeszteni, ahol sok Adolf megfordul. . . 1913. IV. 5." Állam. (74.30.1.. ltsz.) Az a. cédula: „Idő. A népek emlékezetében csak egy mondat a történelmi név emléke: „Árpád vezette be a magyarságot". „IV. Béla idejében volt a tatárjárás." „Rákóczi a magyar szabadság hőse." Ferenc Józsefről ma azt írják: „A legalkotmányosabb király." Es hajlonganak előtte. — Halála után a történelem összeszedi az aktákat és beteszi a levéltárba és nem olvassa senki. — Száz év múltán a köztudatban ennyi marad meg az életéről és a működéséről: Az aradi vértanúk hóhéra. (1895) " А с cédula szövege: „Állam. Olaszországból nagy a kivándorlás. Az éktelen nyomorúságon úgy lehetne segíteni, ha megválna a műkincseitől. Hány millió líra folyna be p. ha a medici Venust kisorsolnák. Egy sorsjegy lenne 1 franc. Alig van művelt ember a világon, aki azt a kis pénzt meg ne kockáztatná. — Sa medici Venus is megmaradna, csak épp hogy más helyen lenne látható. 1894. " A d. cédulán: „A borjút nem bántják a legyek, de a marhát rajban bogár ózzák körül. Bármennyire rázza a fejét, bármennyire legyezi magát, bármennyire xiáltogatja a helyét a legyek el nem maradnak tőle. — Miniszter és államtitkár sohase jár egyedül.-" A f. cédulán olvasható: „Kétféle titkos tanácsos van nálunk: T.t. és Valóságos t.t. — Tehát az első mindig hozzágondolhatja: Valótlanságos." Király. (74.31.1. ltsz.) Az a. cédula : Egy nálunk soha meg nem honosodott osztrák család osztogat magyar nemességet. Egy olyan család, amely csupa esküszegő, hazug, erőszakos, kapzsi, buja, buta, szóval nemtelen embereket sarjazott. 1891. " A b. cédula : „Eszterházy juhászkutyái. Azt lehetne vélni, hogy senkinek annyi birkája nincs a világon. — Hát Ferenc Józsefnek ? ! ! ! 1897. " А с cédula : „Mikor a nép a cárért imádkozik, az ördög röhög. 1901." A d. cédula : „1916. nov. 22. Meghalt hát az öreg osztrák katonatiszt is, aki címei között a „magyar király" nevet is viselte." Az e. cédula: „1916. dec. 5. Két hete, hogy vezércikkek és szónoklatok, betűknek és szavaknak özöne jellemzi, vagyis iparkodik jellemezni Ferenc József életét és személyét. De semmise jellemzi olyan igazán, mint amennyire jellemzi az a nagy általános öröm, amellyel ismeretlenül is fogadta a két birodalom az új uralkodót. " Az f. cédula: „A magyar király Isten kegyelméből úgy születik, hogy nincs elég esze. A király tehát tanácsosokat nevez ki maga mellé, hogy az országot bölcsen kormányozhassa. Mégpedig háromféle tanácsost: királyi tanácsost, aki nem belső, tehát sohase 25 Az Egri Múzeum Évkönyve 385