Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Korompai János: Gárdonyi Géza levelezése Gárdonyi Sándor hagyatékában II.
az egy levél került az egri múzeum gyűjteményébe. A levéllel küldött—Jókai Mórt díszmagyarban ábrázoló — dedikált fénykép az egri Gárdonyi Géza Emlékmúzeumban, Gárdonyi régi íróasztalán, eredeti helyén áll. A dedikáció szövege: Gárdonyinak baráti emlékül Svábhegy 1894 30/ IX 1/X-re Dr. Jókai Mór. Kohányi Tihamérné. (310; Az első közlés 216 és 217 sz. levele és a vonatkozó jegyzet megvilágítja Gárdonyi és Mrs. E. T. Kohányi kapcsolatát. Rákosi Viktor. (311—321) Kora jónevű írója, újságíró, a Budapesti Hírlap belső munkatársa, a Kakas Márton című élclap szerkesztője, 1901 és 1910 között függetlenségi párti országgyűlési képviselő. Az ismertetett 11 levél több mint három évtizedig tartó barátság bizonyítéka. Gárdonyi nevét Rákosi Viktor 1886-ban „illeszti a Budapesti Hírlap hasábjaira". 50 Az első Görelevél 1896-ban jelent meg a Kakas Mártonban. 51 A most ismertetett utolsó levél kelte 1920. október. Megszólítások: Kedves barátom, Kedves öregem, Kedves Göre. Aláírások Rákosi Viktor, Viktor, Sipulusz. A bélyegzőlenyomatot és a gépírást Rákosi hosszú — haláláig tartó — betegsége alatt használta. A Göre-alakot, illetve Gárdonyi segítségét kortescélokra (314—315) és a Kisfaludy Társaság tagságának elnyeréséhez (318) is igénybe vette. Rákosi 1898-ban meglátogatta Gárdonyit Egerben. 52 Répássy János. (322—325) Gárdonyi magyar tanára volt, az egri tanítóképzőben, aki megbuktatta a magyar nyelvből. 53 A levelek bizonyítják, hogy az író szeretettel emlékezett mindig az öreg papra. Hock János 1917 februárjában írott leveléből (I. közlés 184 sz.) kitűnik, hogy Gárdonyi közbejárt, hogy egykori tanára gázgyári kokszot kaphasson és ne fagyoskodjék. Gárdonyi segítette Répássy verseskötetét kiadni, a tanítványt túlélő öreg tanár pedig utolsó versével Gárdonyit dicsérte. Rózsahegyi Kálmán. (328—330) A kiváló művész és színészpedagógus mindig szívesen játszott Gárdonyi darabjaiban. Barátságuk emléke az egri múzeum gyűjteményében Ligeti Juliskával közösen dedikált fényképük A bor egyik jelenetéből. Sas Ede. (334—337) író, ifjúsági író, újságíró. Amikor 1891-ben Gárdonyi elvágyott Szegedről a Nagyváradra távozott Sas Ede helyére ment az Arad és vidékéhez... A négy levél megmutatja milyen küzdelem folyt az irodalmi társaságok tagsági helyeiért. Sas Ede 1907-től volt a Petőfi Társaság tagja, ugyanakkor a nagyváradi Szigligeti Társaság főtitkára. Schöpf Un Ottó. (339) Az alezredestől vásárolta Gárdonyi 1907 végén gyermekeinek a Savós nevű szőlőbirtokot. 54 Sebestyén Gyula. (341—346) A híres néprajzi író, szerkesztő, könyvtár és múzeumvezető, akadémiai tag, korán felismerte Gárdonyi övével rokon érdeklődését és jelentős kérdésekben kérte támogatását. A bemutatott hat levél fényt vet a kor irodalmi és kulturális életének sok vonatkozására. Az akadémiai és irodalmi társasági tagságokért folyó tülekedés, a lapszerkesztés belső titkai, a politikai állásfoglalást súroló szervezeti kérdések részletei érdekes tartalmat adnak a baráti kapcsolatnak. Az első (1905-ben kelt) levél feszes hangja hamarosan helyt ad a Kedves Barátom, Édes Barátom, Kedves Gézám, megszolítású és barátod, szerető barátod, ölelő barátod befejezésű levélformának... Sebestyén Irén. (347—349) (Németh Gyuláné) Nyelvész, műfordító, a nyelvészeti tudományok doktora. Munkássága nagyban hozzájárult a finn—magyar szellemi kapcsolatok gazdagításához. Sebők Zsigmond. (350—353) Mackó úr és Dörmögő Dömötör alakjainak megformálója. Szegeden újságíróskodott, majd 1892-től a Budapesti Hírlap munkatársa volt. Simonyi Zsigmond. (355) Nyelvész, az MTA tagja, a Magyar Nyelvőr szerkesztője, az Antibarbarus (1879) szerzője. Singer és Wolfner. (356—358) A kiadóval folytatott bizonyosan sűrű levelezésből visszamaradt három darab alkalmas annak felismerésére, hogy Gárdonyi nem sokra becsülte a kéziratot sürgető és baráti záradékkal ellátott levelet, mert a hátoldalát jegyzetek készítésére használta fel. A harmadik levél megmutatja, milyen gonddal készítette elő új kiadásait és milyen erőszakosan követelte a kiadó a kéziratot az újabb kiadásokhoz/Gárdonyi évtizedeken keresztül harcolt kiadójával. r - •; Somló Sándor. (360—361) író, színművész. Egy időben (1902-ig) a Nemzeti Színház, majd az Országos Színművészeti Akadémia igazgatója. Kezdetben nem volt közöttük jó viszony. 1902-ben Gárdonyi Kisfaludy Társasági tagsága ellen szavazott. 55 Amikor 1903-ban a Zétát akarta neki bemutatni, nem fogadta és 1905-ben a darab bemutatásakor sem volt előzékeny. Gárdonyi várta, hogy a Nemzeti Színháznál megszűnjön „Somló uralkodása". A most bemutatott második levél — Gárdonyi szívessége után — Kedves Gézámmal kezdődik és így fejeződik be : Szívből ölel és üdvözöl stb. Szabó Dezső.( 368) Abból a korból való levél, amikor az író a proletárdiktatúra leverése után vidéki bujkálásból újra Budapestre jön és megalakítja a Magyar írók Szövetségét. Szabó Endre. (369—375) Két barátságra vágyó, mégis kevésbarátú jelentős író érdekes levelezésének része. Az első (1891 k.) és utolsó (1922) levél között több mint három évtized telt el. Sokszor közelítették egymást, de sohasem találkoztak-, • Az Üstökös hosszúpályájú élclap volt: Jókai 381
