Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Korompai János: Gárdonyi Géza levelezése Gárdonyi Sándor hagyatékában II.

alapította 1858-ban, Szabó Endre 1882-ben vette át és 1918-ban szűnt meg, amikor már Nagy Imre szerkesztette... Szabóné Nogáll Janka. (376—378) Szellemes, ügyes fogásokkal élő író. Első irodalmunkban, aki leányregényeket írt. Lefordította Turgenyev Ötödik kerék с művét. Szabolcska Mihály. (379—425) Az ismertetett — 1893 és 1909 között keletkezett — tizenhat évet felölelő 47 levél az egri múzeum gyűjteményéhez tartozó Gárdonyi levelezés legterjedelmesebb része. A levelek megírásának időpontja és tartalma több fontos életrajzi részlet tisztázását elősegítheti. Láthatjuk, milyen bizalommal fordult a katolikus iskolát végzett Gárdonyi levélbeli ismeretségük második évében az első személyes találkozásukat megelőzően a protestáns lelkész Szabolcskához. Vitájuk (382, 383, 384) csak bevezetése Gárdonyi évtizedekig tartó ilyen természetű kutatásainak, amely során széleskörű természettudományi, társadalomtudományi, filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott. „Hitvitája" Szabolcskával csak a kérdés felvetése, amelyre Gárdonyi végleges választ az élete utolsó összefoglaló világszemléleti művében akart adni.

5c Más levelek azt mutatják, hogy Gárdonyi érdeklődése egy időben a spiritizmus felé fordult (406) de a Tóvölgyi Titusszal folytatott hírlapi polémia végleg leszűkítette érdeklődését és kialakította véleményét. Semmi esetre sem tulajdoníthatunk számottevő hatást a spiritizmusnak az íróra élete utolsó szakaszában. Gárdonyi házasságáról alig található adat. Ezért meglepő, hogy Szabolcskától (383) olyan nyíltsággal érdeklődik a polgári válás feltételeiről, hogy barátja még a különélés lehetővé tétele tekintetében is segítséget ajánl. Figyelmet érdemelnek az Egerbe költözéssel foglalkozó (404) és a korabeli irodalmi élet fonákságait megvilágító (387, 397, 404, 406) részleteket tartalmazó levelek. Feltűnő, hogy a Gárdonyit nyolc évvel túlélő Szabolcskától 1909 és 1922 (Gárdonyi halálának éve) közötti időből nem került elő levél. Feltételezhető, hogy megcsappant a közös téma, mert a magát is mindig lustának mondó Szabolcska nem tarthatott lépést a szorgalmas és rendkívül érdeklődő természetű Gárdonyival. Gárdonyi zárkózottságára mutat, hogy milyen sokáig kellett őt kérni, amíg ellátogatott Szabolcskáékhoz. Szávay Gyula. (427) író, költő, újságíró. Két évtizeden át szerkesztette a maga alapította Győri Hírlapot. A Garabonciás című élclapnál társszerkesztője volt Gárdonyi Géza. Jó barát, 1897-ben váltót adott, hogy Gárdonyi megvehesse az egri háza melletti szőlőt.

57 Szily Kálmán. (428—429) Kora neves nyelvésze a bemutatott első levélben a Magyar Tudományos Akadémia főtitkáraként értesíti Gárdonyit, a másodikat pedig a Magyar Nyelv szerkesztőjeként intézte Gárdonyi fia írásával kapcsolatban Gárdonyi Gézához. Szira Béla. (430) A levélíró ebben az időben huszonhat éves volt. Később író, ifjúsági író és több lap munkatársa lett. id. Szinnyei József. (431) A híres bibliográfus, irodalomtörténész megküldött irományait Gárdonyi gondosan őrizte. Gárdonyi Sándor hagyatékában piros szalaggal átkötözve találtuk. Szomaházy István. (432—433) író, újságíró. A Nemzet, a Pesti Napló, a Magyar Hírlap, a Hét munkatársa volt és szerkesztette a levelekben említett Budapesti Hétfői Hírlapot. Gárdonyi a tíz éves fennállást ünneplő számba (1912. ápr. 8.) Kaphophobia (Az elmebajnak egy félelmetes új fajtája) címmel írt terjedelmes tárcát. Takáts Sándor. (440) Történetíró, levéltáros, a magyarországi törökuralom korának művészi ábrázolója. gr. Teleki Sándorné Kölesei Kende Juliska. (441—444) Szikra álnéven előbb verseket, majd regényeket írt. A közölt első levél megszólítási zavara nem sokáig tartott, mert a harmadik megszólítása már „Édes Gárdonyi úr!" A harmadik levéllel küldött és félreérthetetlen célzásokat tartalmazó „mese" tartalmát a 19. sz. jegyzetben közöljük. Czóbel Minka, akit Gyarmathy Zsigmondné helyére szeretett volna 1910-ben Gárdonyi szavazatával bejuttatni a Petőfi Társaságba, Orczy Lőrinc dédunokája, Mednyánszky László sógornője volt, akinek stílusa sokban hasonlított a XX. századi modern költőkéhez. Érdemtelenül esett ki az irodalmi köztudatból. Tordai Ányos dr. (446) Egerben végzett gimnáziumot, majd az egri ciszter gimnáziumban is tanított. Gárdonyi Géza barátja volt, ő javasolta, hogy az egri vár bástyáján temessék el.

58 Mivel az ismertetett névjegyen „házfőnök, tanügyi főtanácsos, gimn. igazgató Baja" szöveg áll, valószínű, hogy 1924 után a Gárdonyi család meglátogatásakor adta le. Tormay Cecilé. (447) Az 1919 után egyre reakciósabb irodalmi és közéleti tevékenységet folytató írónő bemutatott levele a Nyugat ellensúlyozására 1922-ben alapított Napkelet című jobboldali irodalmi folyóirat szervezését ismerteti teljes nyíltsággal. Tóth Béla. (448—466) A bemutatott tizenkilenc levél az egri gyűjtemény értékes része. Tóth Béla Gárdonyi legbensőbb barátai közé tartozott. Joggal mondták róluk, hogy rokonlelkek. A levelek keletkezésének időszaka — az 1894 és 1905 közötti tizenegy év — Gárdonyi ismertté válásának ideje. Tóth Béla az elsők között vette észre és mondta ki, hogyan nőtt barátja a korabeli magyar irodalom jelentékeny alakjává. Barátságuk mélyéségét egyrészt az bizonyítja, hogy az otthonából nehezen mozduló Gárdonyi többször felkereste Tóth Béláékat, másrészt a levelek bizalmas tartalma és a bennük uralkodó őszinte, sokszor kemény hang. Tóth Béla igen erős ki382