Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Magyari Márta: Csépa falun kívüli kapcsolatai
tanak a házassági anyakönyvek. Az anyakönyvek tanúsága szerint 1839-ben három csongrád i iparos vett el csépa i nőt, egy csizmadia, egy szűcs és egy takács. A házasságkötés után csak a szűcsmester telepedett meg Csépán . 1840-ben egy csongrád i varga s 1842-ben egy kunszentmártoni asztalos nősült Csépá ról, de ezek sem telepedtek meg a községben. Az 1892 és 1930 között Csépán házasságot kötött iparosok közül 10 volt kuns zentmárton i, 7 csongrád i, 5 kiskunfélegyházi , 4 kecskemét i, 3 szentes i és tiszakürt i. összesen 123 bejegyzés található ebben az időszakban az iparosokra vonatkozóan, ebből 66 csépa i illetőségű. A fennmaradó esetekben olyan helyek szerepelnek, az ország egészen távoli pontjai is, ahonnan csak egy esetben érkeztek ide iparosok. 56 /7. térkép/ EGYÉB GAZDASÁGI JELLEGŰ KAPCSOLATOK Malom Rendszeres gazdasági jellegű utazás a malomba járás. Bár Csépán is volt malom, igen gyakran elmentek Kuns ze ntmárt ónb a. Itt már a század első felében a Cseuz malom nagyobb volt és jobb lisztet adott. Egy évben általában kétszer-háromszor is megfordultak a malomban. A lisztet sohasem hagyták teljesen kifogyni, de sokat sem őrlettek egyszerre, mert könnyen megdohosodhatott . Akinek kocsija, lova volt, az a távolabbi malmokat kereste fel inkább, hogy gyorsabban, várakozás nélkül és jobb lisztet kapjon. A gazdaasszony dísze a szép magas kenyér volt, s ilyet sütni csak jó lisztből lehetett. Kunszentmártón on kívül alkalomszerűen elmentek Csongrád ra, s L akitelekr e és néha Cibakházá ra is.^ A csépa i malomban a helybelieken kívül a tiszasas iak, szelevényi ek s tiszaugiak is őrlettek. Olajütő Tökmagból és napraforgómagból üttettek olajat. Az olajos magvakat elsősorban Kunszentmárton ba hordták, de sokan jártak Lakitelken is ilyen céllal. Ez nagyobb olajütő volt és ezért itt kevesebbet kellett várakozni. Az említett helyeken kívül eljártak Szentes re, Csongrád ra és Tiszakécské re is, abban a reményben, hogy 58 ott több olajat kapnak. /8. térkép/ Cséplőgépek Az 1920-as évekre ezen a vidéken is megszűnt a nyomtatás és különféle cséplőgépekkel végezték a szemnyeróst. 1927-ben 7 db Hp 6-os, 1 db Hp 8-as és 1 db Hp 10-es gép dolgozott a községben. Valamennyi gőzmeghajtású volt, tüzes gép , csupán egy meghajtását szolgálta traktor.-^ Ezek a gépek ellátták az egész község szükségletét, sőt a környező falvakba is eljártak. Rendszeresen csépeltek Tiszasas on, Tiszaug on, Szelevény en, s még a kürti határb an is. A csongrádi rétb en több tanyán is dolgoztak a csépa i tüzesgépek . /42. kép/ A Dancsó testvéreket gyakran említik mint cséplőgép tulajdonosokat. Édesapjuk kovácsmester volt, ők ezt a szakmát tanulták ki, s maguk javították gépüket, ha ,1 elpusztult".
