Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Az egri vár kultusza
Gárdonyi regényének még életében több kiadása jelent meg. Népszerűségét jelzi, hogy pl. 1961 és 1966 között 287 ezer példány került belőle forgalomba. Győrfi András rajzaival illusztrált legutóbbi kiadását 2000-ben vehettük kézbe. Az Egri csillagokat sok nyelvre lefordították, az angol és német nyelvű kiadások ma is kaphatók a könyvesboltokban. A vár fölötti városrészben, a Sáncban élt író számára az egyik legnagyobb elismerést jelentette, hogy Eger város még életében, 1913-ban, róla nevezte el az addigi Takács utcát. Meghatottan köszönte meg a képviselő-testülethez írt levélben e nemes gesztust: ,,Mert másutt az írót leteszik előbb a föld színe alá és csak azután ajándékozzák meg virággal. Itt az író még fenn jár s már is odaadják neki a legritkább és legszebb virágot: a századok nefelejcsét A nagy magyar regényíró, Jókai Mór 1902-ben A magyar nemzet története II. kötetében adózott egy elbeszélés erejéig az egrieknek. Ez a „Dobó István és az egri nők”, amely a következő évben már forrásul szolgált az ismert népszerű ifjúsági írónak, Donászy Ferencnek, aki „Szigetvár és Eger hősei” című ifjúsági regényének második részében írta meg az egri harcokat. A kalandos történettel átszőtt regény központjában Dobó és egyik tiszttársa, Zolthay áll. Az egri várvédelem a drámák, színművek szerzőit is megihlette. Először a XVIII. század eleji jezsuita iskoladrámák dolgozták fel a témát, amelyek látványossággal, zenével és tánccal tették vonzóbbá az előadásokat. 1700-ban Telekesi István püspök kérésére adták elő az egri jezsuita gimnázium növendékei a Dobó drámát iskolájuk udvarán. A szabadtéri előadásban jól felhasználták várfalként az ott húzódó ősi városfalat. Sőt, a nagyobb hatás elérésére még a közelben felállított ágyúkból is durrogtattak. Az Egerben bemutatott Dobó darab hagyományt teremtett. 1729-ben a pozsonyi jezsuiták gimnáziumában vitték színre „A keresztény Herkules avagy Dobó István” című, latin nyelvű, tánccal és zenével látványosabbá tett iskoladrámát. 1755-ben Sopronban és 1766-ban Kassán került színre egy-egy Dobó Istvánról szóló dráma. Szigligeti Ede színművét, „Az egri nőt”-t 1851 -ben mutatták be a fővárosban, de a kritika súlyosan elmarasztalta. Tóth Kálmán „Dobó Katicza” című népszínműve révén 1862-ben került be a köztudatba a várkapitány nem létezett lányának a neve, aki a magyar nők bátorságának a példaképévé vált. A hagyomány szívósságát jelzi, hogy ma is működik Egerben egy amatőr népdalkor, amely Dobó Katica nevét viseli. Érdekes alkotás Gárdonyi Géza 1904-ben írt „Dobó István szelleme” című verses előjátéka, amellyel az első egri állandó színház megnyitotta kapuját. 145
