Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)

Az egri vár kultusza

A jelenet szerint az egri várba látogató színészek előtt megelevenedik Dobó síremlékén a hős, és a haza lángoló szeretetére lelkesíti Thália papjait és papnőit.

Gárdonyi halhatatlan regényének három színpadi feldolgozása is készült a második világháború után. Szinetár György három felvonásos színművét 1952-ben a budapesti Ifjúsági Színház mutatta be olyan sikerrel, hogy 185 alkalommal került a közönség elé. Kárpáthy Gyula „Egri csillagok” darabját két változatban is megírta. Az elsőt - amely a regény legfontosabb várbeli eseményeit vitte színpadra - 1962-ben a budapesti Déryné Színház tűzte műsorára. 1965-ben pedig az új egri Gárdonyi Géza Színház megnyitóján adták elő a marxista történelemszemlélet szerint átírt történetet. Dobó rendkívüli egyénisége áll a központban, akinek nemcsak a törökkel kell megküzdenie, hanem a bécsi udvarral és az önző magyar urakkal is.

Az „Egri csillagok” varázsa a filmrendezőket is megragadta. Elsőnek 1923-ban a később világhírűvé vált filmrendező, Fejős Pál vitte celluloidszalagra, de a film súlyos kudarcot vallott. Igazi sikert hozott viszont a Nemes- kürty István forgatókönyve alapján Várkonyi Zoltán rendezésében 1968-ban készült Egri csillagok. A filmen a legkiválóbb magyar színészek, magas fokú technikai felkészültség, pirotechnikai bravúr keltette életre az egri vitézek viadalát a törökkel. A hazai és külföldi mozibemutatók után a film a televízióban is gyakran látható. Nincs olyan év, hogy valamelyik közszolgálati televízióban az újabb generációk is ne tekinthetnék meg Gárdonyi halhatatlan művének feldolgozását.

Az egri dicsőség első zenei kompozíciója is Tinódi munkája. A kinyomtatott dallamok nyomán adta elő maga a lantos, és énekelték szerte a magyar végvárakban és udvarházakban. Az egri viadal 400. évfordulójára, 1952-ben Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző áldozott a hősöknek. A „Tinódi Históriája Eger Vár Viadaljáról” című kantáta fődallama a históriás ének melódiája, amely rondószerűen, mindig más feldolgozásban tér vissza. A „summáját írom Egör várának” jólismert dallamát hallhatják néhány éve az egri városi közgyűlés résztvevői a szavazás idején, és ugyancsak ezt a dallamot játssza el a Minorita-templom harangjátéka naponta többször is. A XX. század végén a musicalírókat is megihlette a Gárdonyi regény témája. Várkonyi Mátyás-Béres Attila rockoperáját először 1997-ben a Margit-szigeti szabadtéri színpadon mutatták be nagy sikerrel. Az egri Gárdonyi Színház művészei a Líceum udvarán 1998-ban adták elő a darabot, 2002. június elején pedig az egri vár gótikus palotája előtt mutatták be a rockopera ünnepi változatát.

146