Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
KENYERES ISTVÁN: A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában
A várbirtok bevételei Rendes jövedelmek A bevételeket különböző kategóriák szerint csoportosították: Először az ún. rendes bevételeket vették számba: ebbe beletartozott az egri uradalomból földesúri jogon szedett cenzus összege valamint az egri püspökségtől más várak számára bérelt tizedek árendája is. Ezután az uradalomból származó terménybevételek következtek, pénzre átszámolt értékek szerint. 6. táblázat. Rendes jövedelmek Rendes bevételek Mennyiség Ft Készpénz 6765,90 Csépelt őszi gabona 1537 kvartálé 1537 Csépelt tavasziak 1865 kvartálé 621,62 Bor 32 köböl 32 Sör 104 köböl 31,20 Vágómarha 24 db 72 Vaj 409 pint 98,16 Sajt 471 db 47,10 Kősó 12 db 1,68 Vágósertés 18 db 27 Tyúk 364 db 14,56 Liba 48 db 3,84 Bárány 10 db 2,50 Kos 2 db 1,20 Bors 3 db 2,10 Viasz 3 db 0,45 Összesen 9258,31 Rénes Ft-ban 11 572,76 Rendkívüli bevételek Utána az ún. rendkívüli bevételeket vették számba: ide tartoztak mindazon nem rendszeres jövedelmek, amelyek nem földesúri jogon folytak be, így pl. a Gyula eleste után Egerhez adózó Gyula környéki falvak sertésadói, a hódoltsági területek pénz- és szarvasmarha adói. Sajnos arról, hogy ebbe a kategóriába pontosan milyen jövedelmeket számítottak a forrás közelebbi felvilágosítással nem szolgál. 146
