Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)
KENYERES ISTVÁN: A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában
7. táblázat. Rendkívüli jövedelmek Bevétel Db magyar Ft Készpénz 2235 Terményadó a gyulai uradalomból: sertés 449,3 674 Terményadó a gyulai uradalomból: vágómarha 55,5 199 Összesen 3108,896 Rénes Ft-ban 3886,096 Az officiolátusok bevételei A következő tételben a vár officiolátusaiból befolyt jövedelmet tüntették fel. Két kategóriát lehet megkülönböztetni: amikor az officiolátusba szervezett hódoltsági birtokok az officiálisukkal együtt bizonyos létszámú lovas katonaságot volt köteles eltartani (3 magyar Ft havi fizetés járt egy lovas után), ilyen officiolátus volt Sólymos és Püspöki, Sarud, Harsánypapi és Kürt, Jászberény és a Jászság, a Nagykunság és a Kiskunság. A másik esetben pedig a már viszonylag távol fekvő hódoltsági település évi meghatározott készpénzzel, illetve sertéssel tartozott a várnak. Ezek utóbbiak többnyire korábban a gyulai uradalomhoz tartoztak, mint Eperjes és Békés mezővárosok, Kondoros. Külön kategóriát képeztek az uralkodói rendeletre Egerhez adózó nagyobb alföldi városok így pl. Szeged (Nagyszeged néven), Cegléd és Kun- szentmárton. 8. táblázat. Officiolátusokból származó jövedelmek Bevételek az officiolárusokból magyar Ft Sólymos és Püspöki 6 ló tartása 72 Sarud 5 ló tartása 36 Harsánypapi és Kürt 6 ló tartása 144 Jászberény és a Jászság 12 ló tartása 432 Nagykunság 12 ló tartása 432 Kiskunság 12 ló tartása 432 Békés mezőváros pénzben adnak 100 Ft-ot az officiálisuknak és 25 sertést 1,5 Ft áron 137,5 Gyúr és Berény (?) 150 Ft készpénz és 12 sertés (1 Ft 50 den áron) 168 Eperjes készpénzben 35 Ft és 4 sertés 41 Mesterszállás készpénzben 88 147
