Bodó László: Knezić Károly honvéd tábornok - Studia Agriensia 19. (Eger, 1998)
A szabadságharc szolgálata - A nyári hadjáratban
mozdulatokat hajtatott végre. így a császári csapatok rendezhették soraikat és ellenlökést kezdeményeztek, melynek eredményeként az Asbóth-hadtestet Aszódig vetették vissza. Görgei Artúr főparancsnok, Klapka György határozott ellenvéleményét figyelmen kívül hagyva, június 20-án megismételtette a Királyrév-Zsigárd elleni támadást, s a honvédsereg be is vette e két helységet, s bár a III. hadtest megint elkésett, igen heves küzdelem után Peredről is kiűzte a császáriakat. Görgei Artúr fővezér június 20-án Knezic Károlyt leváltotta had- testparancsnoki tisztéről. A hadtest élére grog Leiningen-Westerburg Károly ezredest nevezte ki. De a másnapi csatában a II. hadtest is új parancsokkal vett részt: Kászonyi József ezredessel. Asbóth Lajosnak túlzott öntevékenysége, Knezic Károlynak pedig késlekedése miatt kellett távoznia. A másnapi, a június 21-i, peredi csatát Görgei elvesztette, részben azért, mert az orosz Panajutin-hadosztály beavatkozásával az erőviszonyok megváltoztak, részben pedig azért, mert elmulasztotta az I. hadtestet a II. és a III. hadtest támogatására rendelni. Az aradi vértanúk I. kötetének 33. oldalán Knezic Károly leváltásával kapcsolatban a következők olvashatók: „Hadtestparancsnoknak azonban nem volt való, a Vág menti harcokban többször is az ő habozása, késedelmeskedése miatt szenvedtek a magyar seregek érzékeny veszteségeket.” 73 Az persze nem képezheti vita tárgyát, hogy egy katonai vezetőt parancsnoka levált. Ugyanis a katonai vezető azért is felelősséggel tartozik, amit nem tett meg, bár módjában lett volna megtenni. Ez a követelmény általában igaz. De az igazság megköveteli, hogy konkrét érvényesülésének viszonyai között is vizsgálat tárgyát képezze. A fentiekben szó volt arról, hogy Klapka György a leghatározottabban ellenezte a Királyrév-Zsigárd elleni támadás megismétlését (június 20-án). Mi lehetett eme ellenzés oka? Klapka tábornok felismerhette a nyári támadásra kijelölt első három hadtest elhelyezésének szétfor- gácsoltságát. A három hadtest igen hosszú vonal mentén, Komárom és Galgóc (a mai Hlohovec) közötti, mintegy 70-75 km-es szakaszon felsorakozva külön-külön, egymással igen laza összeköttetésben kísérel- * 88 73 Az aradi vértanúk I. 1979.33. 88
