Bodó László: Knezić Károly honvéd tábornok - Studia Agriensia 19. (Eger, 1998)
Gondok és örömök - A pálya legeleje
meg- és átélni például a családban, látni katona édesapjától. Azt a tényt, hogy a 16 éves már-már szakaszparancsnok észrevehetően kialakult tulajdonságok birtokosa volt (lehetett), igazolja hadnagyi kinevezése. Hiszen ekkor sem volt több 18 évesnél! A pálya legeleje Knezié Károly tábornok - az 1849. augusztus 27-i kihallgatása alkalmával készült jegyzőkönyv felolvasása utáni záradék szerint - 25 évig szolgálta a császári házat, s elsősorban ennek figyelembevételével kért kíméletet.5 6 Amikor mártír tábornokunk 25 éves katonai szolgálatáról szólt, azon hadapródi, tiszti, törzstiszti és tábornoki szolgálatának időtartamát értette. Egykori hadsegéde, Bóbik Gusztáv, a későbbi esperes plébános szerint kitüntetéssel végzett tanulmányai után, 1824-ben avatták hadapróddá'’, hadfivá, vagy ahogyan akkor mondták, kadéttá. Mit csinált 1824-ig, 16 éves koráig? A kérdésre adandó válasz megfogalmazásának feltétele a visszatérés a határőrezredek funkcióihoz. Pontosabban ahhoz, hogy ezek az ezredek hogyan gondoskodtak az altiszti és a tiszti utánpótlásról. Az altisztek képzését a sor- és a határőr gyalogezredek fiúnevelő iskolái szolgáltak. Ezek az iskolák az adott sor- és határőrezred fő to- borzó helyén működtek, s eme iskolákba elsősorban katonák fiúgyermekeit vették fel. Csak az üresen maradt helyekre vehettek fel a polgári életből alkalmas fiúkat, de ők fizető tanulók voltak. Egy-egy iskola meghatározott létszámú (48) fiút nevelt. A fiúnevelő iskolákba 7 éves korban vették fel a gyermekeket, s rendszerint 16-18 éves korukig oktatták, nevelték őket. A fiúk elsajátították mindazt, amit e korban nyújtottak az alsó fokú iskolák: írás, olvasás, számtan, mértan, történelem, földrajz, elemi közigazgatási ismeretek, majd elemi katonai ismeretek (párhuzamosan a közismeretek elsajátításával) és katonai gyakorlatok. 5 Az aradi vértanúk 11. 1979. 148. 6 VARGA Ottó 1893. 57. 20
