Bodó László: Knezić Károly honvéd tábornok - Studia Agriensia 19. (Eger, 1998)
Gondok és örömök - A pálya legeleje
A Knezié-család számára kézenfekvő volt, hogy a fiúgyermekeket katonai pályára orientálják. Ha hordozott is veszélyeket magában a pálya, de biztos egzisztenciát jelentett. Bizonyára az édesapa (Fiilöp főstrázsamester) sem akarta, hogy fiai alább adják. Az édesanyjától sem volt idegen a katonai hivatás, hiszen nagybátyja a vezérőrnagy- ságig vitte. Valószínűsíthető, hogy a 6. (varasd-szentgyörgyi) határőrezred fiúnevelő iskolája Belováron működött, hiszen itt volt az ezredparancs- nokság. S mivel az 5. (varasd-kőrösi) határőrezred parancsnoksága is itt volt, itt székelt a dandárparancsnokság is. A belovári fiúnevelő iskola azért is előnyös volt a család számára, mert közel esett Veliki Grdevachoz. így az édesanya gyakrabban látogathatta gyermekkatonáit, akiknek jól is eshetett az anyai féltés és gyöngédség, a szeretet meghitt melege, ami mind-mind hiányzott az iskola életéből. A Knezié-gyerekek alig-alig látszottak ki az egyenruhából. Különösen Károly, aki inkább alacsony volt, mintsem középtermetű. Bizonyosra vehető, hogy Károly fivéreit is ez a fiúnevelő formálta katonákká. Milyen eredménnyel? Mindhárman jól felkészült katonatisztnek, törzstisztnek bizonyultak. Károly is igen alapos, elmélyült felkészültségének köszönhette tá- bornokságig ívelő pályáját! A Knezié-gyermekek katonai fiúneveldei taníttatása-neveltetése nem volt különleges jelenség ebben az időben. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc másik kiemelkedő hadvezére, Klapka György is a 61. sorgyalogezred (temesvári) fiúnevelőjének volt a növendéke, mielőtt tüzérhadapród lett volna. A fiúnevelő-iskolák katonákat képeztek. A növendékek tehát elsősorban katonai, katonás nevelést kaptak, és katonaként (közvitézként) kerültek ki az iskolából. Igaz, hamarabb indultak el a katonai ranglétrán, mint akik toborzás útján nyertek felvételt valamely sor- vagy huszárezrednél. Az osztrák császárság tisztképző intézetei közül egyetlenegy sem működött akkori hazánk területén. A bécsi Mérnöki Akadémia a birodalmi haderő mérnökkari utánpótlását biztosította. A bécsújhelyi 21
