Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)

Csorba Csaba: Vár és környezete a leírások és ábrázolások tükrében

Szegeden 1773-ban a város már körben az előműveken túl is beépül a vár körül.170 1782-ben telkek, utcák alakulnak ki a vár körül.171

Eger ( 1800) a városfalat már nagyrészt lebontották, délen már csak a hatvani kapu látszik.172

Szamosújvár: 1755-ben a falakhoz közel nem áll épület, csakúgy, mint Csíkszeredán (1752).173

Besztercén (1750) a falak körben épek, környékük beépítetlen, távolabb körben kertek, külvárosi részek húzódnak.174

A geológiai adottságok s a tudatos erdőirtás miatt jónéhány hegyivár kopár sziklákon magasodik manapság is. Ilyenek pl. Bajmóc, Szepesvár, Csejte, Dévény, Fülek, Kőhalom, Krasznahorka, Munkács, Pozsony, Sebesvár, Somoskő, Sümeg, Trencsén, Világos, Sólymos, Torna, Zólyom. Erdős hegyen áll viszont Fraknó, Vajdaliunyad, Végles, Visegrád, Zólyomlipcse, Árva, Regéc stb.

A várak és egyéb erődítmények környezete kutatásának módszertani alapkérdéseit a következőkben összegezzük:

1. A mai állapotból induljunk ki, s különféle ábrázolások és térképek s természetesen a látható maradványok felmérése segítségével haladjunk visszafelé az időben. Ezzel a módszerrel könnyű lesz megállapítani, a legkorábbi ábrázolások mennyire hitelesek, hiszen az újabb, mérnökileg pontosabb dokumentumoktól haladunk visszafelé.

2. Amennyiben lehet, a térképeket, látképeket régészeti módszerekkel igyekezzünk hitelesíteni. Általában az a jellemző, hogy a régészeti ásatás során a váraknak csak a palotarészét és a belső falakat igyekeznek maradéktalanul feltárni, a külső vár, a falakon kívüli terület kutatására viszont már nem biztosítanak anyagi fedezetet, mert az a munka már nem hoz „látványos” eredményeket... Ha a környezet kutatását a vár kutatásától elválaszthatatlannak tartjuk, akkor kimondhatjuk, hogy a magyarországi várásatások közül egyetlen egy sincs, ami befejezettnek lenne tekinthető, mindegyik hiányos!

3. Fokozottan figyeljünk arra, hogy az utóbbi századokban - főleg a beépített területen vagy ahhoz közel - az erődítmények környezete alapvetően megváltozott (fásítás vagy fairtás, vízlecsapolás, tereprendezés, beépítés, útépítés stb.).

125