Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Csorba Csaba: Vár és környezete a leírások és ábrázolások tükrében
4. A várak és kastélyok körüli kertkultúra (virágos- és gyümölcsöskert, szőlő, vadaskert) kutatása még a kezdeteknél tart, pedig Takáts Sándor több munkájában már csaknem egy évszázada felhívta erre a figyelmet. 5. A vár környezetének vizsgálata szempontjából - főleg beépítetlen területen - kulcsfontosságú a légifotó. Bár mielőbb minden régi várunkról légifotó-sorozat készülne. Ezek segítségével a várakon kívüli építmények, létesítmények nyomai meglehetősen könnyen kimutathatók lennének, s ez segítségül szolgálna az esetleges régészeti kutatás számára is. A várakhoz vezető utak (úthálózat) kutatásában is hasznos segítség lehet a légifotó. Jelen összefoglalásunk semmilyen vonatkozásában nem törekedett az adatok összegzésére, inkább csak a figyelmet szerette volna felhívni egy fontos, s kellően eddig nem kutatott kérdésre. JEGYZETEK 1. Könyöki József: A középkori várak különös tekintettel Magyarországra. Bp. 1905. (Hasonló szerkezetű összefoglaló munka megjelentetésére nagy szükség lenne. Hasonmás formában történő megjelentetése - elavultsága miatt - viszont nem indokolt) 2. Gerszi Teréz: A magyar kőrajzolás története a XIX. században. Bp. 1960. (kitűnő adattárral és jelentős illusztrációs anyaggal). 3. Vö. Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története. Bp. 1951. -1854-ben indult a Vasárnapi Újság, majd a Hazánk s a Külföld, a Magyarország és a Nagyvilág, Az Ország Tükre a legfontosabbak. Képeikből válogatott mintegy másfélszáz illusztrációt közöl Csorba Csaba: Regélő váraink. Bp. 1993. 4. Bibliográfiai adataikat tartalmazza Dr. Bodor Anlal-Dr. Gazda József: Magyarország honismereti irodalma 1527-1944. Bp. 1984. 5. Bibliográfiai adatait lásd uo. 469-470. 6. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. sorozat magyarországi kötetei (8 kötet) is igen jelentős illusztrációs anyagot (kizárólag grafikát) tartalmaztak, 1888-1901 között jelentek meg (bibliográfiai adataikat lásd uo. 467—468.) - A múlt századi képeslapok, sorozatok, monográfiák képanyagának (épületek, tájképek, arcképek, tárgyak, pecsétek, címerek stb.) kicédulázásán már évek óta dolgozom. A többezer cédula használhatóságát jelentősen növelné, ha az adatok számítógépre vihetők lennének. Nemcsak a képek mechanikus kigyűjtését célozza azonban ez a munka, hanem a hiteles ábrázolások elkülönítését is a fantáziaképektől, mert ebben a tekintetben a történeti forráskritika nálunk még gyermekcipőben jár (vö. Csorba Csaba: XVII. századi végváraink a veduták és tervrajzok tükrében, kny. Studia Agriensia 5. Eger, 1985. 131-151.) 7. Vö. Könyöki József im. előszavában közölt adatokat. - Gerecze Péter: Magyarország műemlékei II. A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Bp. 1906. (ugyanő adta ki e sorozatban a műemléki rajztárban őrzött várakat ábrázoló műszaki felvételek (alaprajzok ill. távlati képek jegyzékét is). A múlt században illa századforduló táján készült felmérések 126
