Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Négyesi Lajos: A Borostyánkő-út kettős vonalvezetése és a Savaria környéki villahálózat
A BOROSTYANKO-UT KETTŐS VONALVEZETESE ES A SAVARIA KÖRNYÉKI VILLAHÁLÓZAT Négyesi Lajos 1990-től rendszeresen végeztem terepbejárásokat a Szombathely körüli római kori településhálózat feltérképezése érdekében. A sikeres terepmunka előfeltétele a terep értékelése térkép és légifénykép segítségével. A kutatást segíti, hogy a villák rendszerint vízfolyások közelében helyezkednek el, továbbá kapcsolódhatnak az egykori úthálózathoz, ami manapság is használatos dülőút, vagy légifényképen nyomvonalként észlelhető. A Borostyánkő-út kettős vonalvezetése A fentieket figyelembe véve kézenfekvőnek látszott, hogy a ma is jól azonosítható „Borostyánkő-út" nyomvonalát is bejárjam. Indokolta ezt, hogy a Szombathelytől délre fekvő szakaszon Ceteháznál, az északi szakaszon pedig Nemescsó NY 1 km-re található egy-egy útállomás (mansio). Mindkettő kb. 14 km-re van a várostól (1. kép), így feltételezhető volt, hogy kb. 7 km-es távolságra további lelőhelyek lehetnek. A nyomvonal többszöri alapos bejárása után sem sikerült megtalálni az objektumok nyomait. A déli szakaszon a balogunyomi Závár-kerekesnél található rendkívül nagy méretű lelőhelyen túl nem észlelhető további településnyom. Az északi szakaszon Herény körzetében valószínűsíthető településnyom, 1 ettől északra nem találtam további lelőhelyet a nyomvonal mellett. A déli szakasz további bejárásai során a Závár-kerekestől északra, a nyomvonal és a Perint közé eső területen további négy római kori villatelep helyét sikerült beazonosítani. Ezek füzérszerüen helyezkednek el egy, a Perinthez igazodó vonal mentén. A terepen és légifényképen látható nyomok alapján a lelőhelyeket egy korabeli út köti össze. 2 Az északi szakaszon a Perinttől (Gyöngyös) nyugatra mutatkozik hasonló füzérszerű alakzat. Óladtól északra a Potyondi-árok nyugati partján található az első villa, majd a herényi faiskola területén további kettő. Az egykori út vonalvezetése feltehetően megegyezik Olad-Perenye szakaszon a jelenlegi talajúttal, majd a falutól északnyugati irányba halad tovább a légifényképeken látható nyomok tanúsága szerint, feltehetően Velem irányába. 3 A fentiek alapján feltételezhető, hogy a „Borostyánkő-útnak" az eddig ismert, Nemeshollós-Polány-Ferdinándmajor-Szombathely Gencs-Nemescsó vonalától eltérően, egy a Závár-kerekestől — vagy esetleg már Polánytól — a Perint keleti partján, majd Szombathelytől északra a patak nyugati partján Perenyéig, innen Velem irányába haladó szakasza is létezett. Ezt megerősítheti a Romkertben feltárt vámház előtti útkanyar, mely: — Savaria utcarendszerébe nem illeszkedik (TÓTH 1971, 148; SOSZTARICS 1994), — a városfalon kívül húzódott (SOSZTARICS 1994), — délről érkezve nyugatra, a Perint felé vezetett tovább. A jelenségre a „Borostyánkő-út" története adhat választ. A fontos észak-dél irányú útvonal már az őskortól fogva a kereskedelem céljait szolgálta. A Perint vonalvezetéséhez való igazodást a jó követhetőség magyarázza, azonban a velem-szent vidi központot a kereskedelmi út nem kerülhette el, mivel annak fontos állomása lehetett. A patakon való átkelésre feltehetően Szombathely területén, az Ady tértől a Heves Megyei Régészeti Közlemények 2, 2000.
